Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK hez kapcsolódva álltak. Egy fagerendákból összerótt példány a Boldogasszony templom mellett volt látható (Protocollum 19). 1785. január 3-án került sor az allodiumon túl fekvő új temető ünnepélyes benedikálására, amelynek során megáldották az itt újonnan emelt kőkeresztet is (Matricula 1773,14). 3. Barokk szentképkultusz Hédervárott Hédervár szakrális emlékeinek számbavétele nemcsak művészettörténeti információkkal szolgál, nemcsak a mecénás főúri családok művészetpártoló tevékenységébe és reprezentációs igényeik változásába enged bepillantást, hanem vallástörténeti adatokat is nyújt, mindenekelőtt a szentek tiszteletével kapcsolatban. Az írott kútfőkben említett és ma is álló templomok, kápolnák, oltárképek és -szobrok, illetve szabadtéri kisemlékek sorának közel másfél évszázadon át nyomon kísérhető változása lehetőséget teremt a szentkultusz időbeli átalakulásának vizsgálatára is. A hédervári katolikusok vallásgyakorlatának - és így a szentkultusznak is - tárgyiasult kereteit döntően a földesúri család, a Héderváryak, majd a Viczayak alakították ki. Mint láthattuk, ők emelték illetve újították meg a templomokat és a kápolnákat valamint azok oltárait illetve a köztéri emlékműveket is. Ebbéli szerepüket egyaránt motiválták kegyúri kötelezettségeik, főúri, grófi rangjukkal együtt járó reprezentációs szándékaik s nem utolsó sorban a családtagok - mindenekelőtt Héderváry Katalin, Viczay Teréz, és Viczay (I.) Mihály - egyéni devóciója. A földesúrikegyúri kezdeményezések mellett az egyháziak szerepe is csupán marginális (Matusek András plébános: Szent Mihály templom szószéke; Baksay Mihály és Lévay István plébánosok: Rozália-kápolna és oltára). Jelentősebb ennél az uradalmi tiszttartók közreműködése, akik - mint láthattuk - egyaránt támogatták a templomok helyreállítását (Subszky Mátyás: Szent Mihály templom kőtornya), kápolna alapítását (Pisarovich Mátyás: Rozália-kápolna), oltárok (Deli Ferenc: Szent Mihály templom és sekrestye Szentkereszt oltárai valamint a Boldogasszony templom Szent Imre oltára; Barilovich Gergely: Szent Mihály főoltár) és szószék (Deli Ferenc: Boldogasszony templom) állítását, illetve kisemlékek restaurálását (Fájdalmas Krisztus szobor), esetleg állítását (képoszlop). E csoport mecénási aktivitását az uradalom életében elfoglalt kiemelt helyzete s ebből adódó anyagi lehetőségei mellett nemesi státusza is befolyásolta. A helyi nemesi társadalomnak azonban más, tisztséget nem viselő tagjai is feltűnnek az adományozók között: Szenczy Anna állíttatta a Boldogasszony templom Padovai Szent Antal mellékoltárát. A mezővárosi polgárság képviselői nehezen ragadhatok meg e folyamatban: a 161