Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK a nép zúgolódását váltotta volna ki - nem is nagyon volt rá ideje. Úgyhogy leginkább csak ünnepnapokon nyílt rá módja (CV 1697,9). Ám ez sem vált rendszeressé, mert 1731-ben arról írtak, hogy a kápolnát emberemlékezet óta nem használták s még ünnepnapokon sem miséztek benne (CV 1731, 23). Nem véletlen tehát, hogy 1714-ben csupán annyit jegyeztek meg róla, hogy üresen áll (CV 1714,59). Ez a helyzet gróf Viczay Jób élete vége felé változhatott meg, aki a kápolnára a 12 apostol ereklyéjét hagyta (Stehenics 1735,47). 1754-ben már oltárát is említik, amelyen üvegbúra alatt hat élet után készült viaszszobor állt: az Atyaisten, Mária a gyermek Jézussal, Szent József vezetésével valamint Joachim és Anna (CV 1754, 17). Ekkoriban már minden nap miséztek (CV 1761, 56). Mivel a 30-40-es évekből nem rendelkezünk adatokkal, így nehéz eldönteni, hogy a változás kinek a személyéhez köthető: Viczay Jóbhoz, özvegyéhez, Ebergényi Eszterhez, avagy fiához, (I.) Mihályhoz. A kastély 1755-től kezdődően nagyszabású barokk átépítésen esett át, amelynek során az épületegyüttes északnyugati sarkában alakították ki a jelenleg is látható, az épületszárny teljes szélességét kitöltő s két szintet átfogó kápolnát (László 1991,11). Falait freskóval borították s új oltárt is állítottak. Az átalakítás mögött egyaránt munkálhatott a grófi család megnövekedett reprezentációs igénye és (I.) Mihály kegyes buzgósága, amellyel egy új Mária-kegyhelyet kívánt létrehozni. E törekvésekkel függhet össze, hogy míg korábban magánkápolnaként funkcionált, addig elkészülte után nyilvánossá vált s már mindenki előtt nyitva állt (CV 1780, 37). A munkálatok alkalmasint az 1763-1769 közötti intervallumban folytak, valószínűleg az utóbbihoz közelebb eső években. Az 1780-as vizitáció szerint az építkezés az akkori plébános idejében történt: a nevezett Pamphakel Ferenc 1763-tól szolgált Hédervárott (CV 1780,36). A terminus ante quem egy, a győri Streibig nyomdában megjelentetett prédikáció kiadási dátumám alapul, amelyet Hermán József mézeskúti apát és győri kanonok mondott el a hédervári "Kastélyos KőVár"-ban, amikor 1769-ben felszentelte Mária "ékes szép új Lakó-helyét" (Hermán 1769, 5). A megrendelő a kórus mellvédjének festett címerei alapján gróf Viczay (I.) Mihály és neje, Draskovich Teréz voltak. A Szeplőtelen fogantatás Máriájának (Annuntiationis BM) ajánlott kápolna a legutóbbi, 1987-1989 közötti műemléki helyreállítás során nyerte vissza régi fényét. A bejárat kőkeretes kapuzata felett egy Immaculata szobor őrködik. Egyhajós terét csupán a kórus tagolja. Elegánsan elrendezett oltárának "kellemetes Szent Képe" "MARIAT tsetsemős Szent Fiával, a' Kisded JESUSSAL" ábrázolja (Hermán 1769, 34), amelyről az 1780-as vizitáció azt is elmondja, hogy a tullni Szoptató Madonnát ábrázoló kegykép 146