Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK kereszt tűnt el a lajstromból (CV 1714, 58). A kelyhek egyike 1754-ben a Várkápolnában volt, kölcsönként (CV 1754,15). Mindezt a következőkkel egészíthetjük még ki. Subszky Mihály - a prefektus öccse - 1778-as végrendeletében a "Sz. Mihál Archangyal tiszteletére épült Templomban az Nagy Oltár előtt függesztendő Lámpásra" 400 ft-ot adott (Protocollum 71), amely bizonyára el is készült. A Szent Mihály templom átépítésekor vezetett elszámolások megőrizték a győri Löffler Tamás ötvös nevét is, akinek 1786. december 19-én fizettek egy kehely aranyozásáért 5 ft 30 kr-t (Protocollum: De restauratione 89), majd 1787. július 23-án "a monstrancia és más templomi munkájáért" 60 ft-ot és 1788. július 22-én még 10 ft-ot (Protocollum: De restauratione 91). A liturgikus tárgyak másik nagy együttesét a textilek alkotják. Oltárterítőkből (Antipendia pro Altari) 1697-ben 9 db-ot vettek lajtstromba: az egyik drága darabot, amelynek anyagát ezüstszálakkal szőtték át s szegélye arany volt (auro subicet et argento textum), Viczay Teréz adományozta; két másik, arannyal s ezüsttel átszőtt darab vörös és zöld színű volt, újabb két darab pedig vörös atlaszból készült, egyikük ezüst rojtozással; egy fekete színűt fehér virágok ékesítettek s már rongyos volt; egy kék atlaszból készült fekete rojtokkal; kettőn pedig a Héderváryak címere volt látható. A 7 db palából, melyekkel a kelyhet fedték le, az egyik fehér színű, drágakövekkel kirakottat Viczay Teréz adományozta. Ezüsttel és arannyal hímzett kéztörlő kendőből (Strophiolum) 16 db volt. A liturgikus öltözetek közül kiemelésre érdemes a 9 db casula, amelyek közül 4 db arannyal s ezüsttel átszőtt anyagból készült, egy-egy pedig bíbor színű anyagból, vörös és kék selyemből (ex materia sericea, cujus latéra rubra sunt medium verő caeruleum), tiszta kék selyemből, fekete - középütt fehér - bársonyból (ex horoserico), zöld selyemből, amelyet különböző színű virágok ékesítettek (CV 1697,7). A leírások túlságosan is szűkszavúak, semminthogy ezek alapján a későbbi listákon említett darabokkal összevethetők lennének. Ráadásul az állandó használat tönkre is tehette őket, s ezért folyamatos cseréjükkel is számolhatunk. A későbbi listákból csupán egyetlen darabot emelnénk ki, anyagának ritkasága okán: egy szarvasbőrből készült modern szabású casulát. A textilek között kell megemlítenünk a körmeneti zászlókat is, amelyekből kezdetben négy volt. Oldalaikat képek díszítették: feszület és Mihály arkangyal, Szent Katalin és Mihály arkangyal, Szent Péter és Szent Pál, illetve feszület (CV 1697, 8). Az utóbbi szövete zöld színű volt s ez alkalmasint azonos azzal a kisebb zászlóval, amelyet 1714-ben is említenek: ekkor a feszület mellett Szent Katalin képe volt látható rajta. Ezen kívül ekkor már csak egy nagyobb, vörös színű zászlót vettek számba, amelyre a feszület és Mária képe került (CV 1714, 57). Újabb adatokkal 144