Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK A munkálatok késő ősszel érhettek véget és ekkor került sor a templom felszentelésére: ennek keretében fizettek ki "Tsernay Ignácz Képirónak az Tiz Consecratio-Koszoruk Írásáért die 23 Nov 1786" 3 ft 20 kr-t (Protocollum: De restauratione 89). A templom épülete döntően az ekkor elnyert képét mutatja ma is. Egyhajós, nyújtott szentélye egyenes záródású. Nyugati homlokzatán faragott, 1786-os évszámot viselő kőkapu nyílik, amelyet enyhe kiülésű rizalit emel ki. Felette stukkókeretes, timpanonos ablak. A kapu két oldalán nagyméretű fülke Szent Flórián és Szent Vendel szobraival (11. ábra). írott források nem szólnak róluk, alkalmasint a XIX. század elején készültek, a helyi képfaragói gyakorlatban hosszan továbbélő barokk hagyományok provinciális emlékeiként. A homlokzatból egyetlen középtorony emelkedik ki, amelynek koronázópárkányát - mind a négy oldalon - az óraszámlapok számára kialakított, stukkókeretelésű és timpanonos lezárású mezők tagolják. E részt minden bizonnyal 1816-ból származik: ekkor helyezték el a gróf Viczay Ferenc költségén készült - s később leszerelt - órát (Matricula 1773, 249). A homlokzat kiképzése a korabeli, falusi templomok számára készült, későbarokk, klasszicizáló kamarai tervek megoldásaival - rizalitszerűen kiugratott középrész, ajtó s a felette lévő ablak egybekapcsolása, fejezetnélküli falsávos tagolás, egyenes párkány, volutás oromfal - mutat rokonságot (Kelényi 1978,129-140). Az összekötő kapocs a hédervári tervet készítő katonai mérnők személye, aki bizonyára a hivatalos építészeti irányvonal szellemében munkálkodott. A hosszházat öt pár behúzott támpillér tagolja, amelyek kiosztása szabálytalan: a keletiek a diadalív sarkába kerültek, a nyugati "fülke" fesztávja pedig nagyobb a többinél. E pilléreket az új csehsüvegboltozat okán kellett beépíteni az 1785/86-os munkálatok során s ezáltal a templomtér a korban közkedvelt sekély fülkékkel tagolt megoldáshoz vált hasonlatossá. A templomot fal körítette, amely D.L.M.D.G. 1658-as téglákból állt (Protocollum 80), ám épített kapuja nem volt (CV 1697, 4). A falon belül 1777-ig temetkeztek: ekkor királyi rendeletre megszüntették a sírkertet (CV 1780,1). Az 1785/86-os építkezések kapcsán új kerítésfalat húztak fel és a templom előtt folyó patakra a bontási téglákból új hidat emeltek az 1785. augusztus 3-át követő napokban (Protocollum: De restauratione 81). 2.1.2.1. Halottak Kápolnája A Szent Mihály plébániatemplom 1785/86-os bővítésekor rombolták le a sekrestyéből nyíló Szentháromság-, közkeletű elnevezésével Halottak Kápolnáját. E munkálatok során a boltozatból a már említett D.L.M.D.G. 1658-as bélyeges téglák kerültek elő (Protocollum: De restauratione 78). 141