Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK korona is (CV 1697, 7, 8). A falfülke előtt állt a kőoltár ezüstözött faráccsal, amelyet kétoldalt egy-egy hasonló, ezüstözött fa kapuzat tört át. A kápolna falain ekkor már öt fogadalmi kép függött, jelezve az újfajta kultuszforma sikerét. A magyarországi loretói kápolnák sorában a hédervárit előkelő hely illeti meg, alapításának korai időpontjára tekintettel. A kápolna ősképe az itáliai Loretóban található Casa Santa, amelyet a hagyomány szerint angyalok menekítettek el a Szentföldről, a XIII. században. A kultusz igazi kiteljesedésére a XVI. századtól került sor, amikor a loretói Szűzanya a protestánsok és a törökök elleni küzdelemnek lett egyik hatékony pártfogója (Gaál 2001, 47-51). A Habsburg uralkodók is ezért karolták fel kultuszát: II. Ferdinánd 1596-ban maga is elzarándokolt Loretóba s felesége, Eleonóra kezdeményezésére 1627-ben felépült a birodalom első loretói kápolnája a bécsi ágostonosok udvari templomában (Sankt Augustin am Hof). A kápolna hamarosan kedvelt zarándokhellyé vált. A császári ház kultuszkezdeményező szerepe a magyar arisztokrácia számára is mintát jelentett: a Nyugat-Dunántúlon birtokos katolikus főúri családok - mindenekelőtt a Nádasdyak és az Esterházyak - a bécsi mintát követve számos kápolnát emeltettek. A kismartonit Esterházy Miklós alapította, a Hans Rudolf von Stozingen által 1644-ben emeltetett loretomi kápolnát gróf Nádasdy Ferenc és neje, gróf Esterházy Júlia 1651-től építtette újjá, a kópházit 1647-ben szintén Nádasdy Ferenc emeltette (Bérci 1995, 38-40). Az időrendben következő hédervári megalapítását a bécsi mellett bizonyára e példák is inspirálták. A bécsi ágostonosok loretói kápolnája az eredeti épület pontos mása volt, miközben a XVII. századi magyarországi építtetők számára maga is mintává vált. A hédervári kápolna elrendezése - a boltozatos helyiség, a füstös téglafalak, a rácsos oltárépítmény - és a kegyszobor egyaránt erről tanúskodnak. A Héderváry Katalin-féle berendezésből csupán ez a szépen faragott, a bécsi mintát gondosan követő faszobor maradt fenn (Bérci 1995, 40), magát az oltárépítményt - struktúráját megtartva - a későbbiekben több alkalommal megújították. A korszakunkra eső első átalakításra gróf Viczay (I.) Mihály és felesége, gróf Draskovich Teréz idején került sor, mint ezt a jelenlegi oltárépítmény stipesén ma is látható címerpár egyértelműen bizonyítja. A munkálatok így az 1750/60-as évekre keltezhetők. A megújított oltárt azután - miként magát a templomot - tisztelendő Révay báró consecrálta. Az oltár korabeli állapotát az 1780-as vizitációs jegyzőkönyv nyomán rekonstruálhatjuk. Eszerint az oltáron két angyalfigura, tabernákulum és hat ezüstözött gyertyatartó állt (CV 1780, 9). E leírás pontosan megfeleltethető az oltárasztal jelenlegi állapotának (2. ábra). A kegyszobor 127