Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK SZÉKELY ZOLTÁN Hédervár barokk-kori szakrális emlékei 1. Hédervár, a Héderváry és Viczay családok A Duna és a Mosoni-Duna által közrefogott Szigetköz területét egykor megszámlálhatatlan folyóág és vízmosás szabdalta. Az ingoványos, mocsaras vidék egyik szigetén állott az a falu, amelyet II. Géza király az 1140-es években egy, a német birodalomból érkezett testvérpárnak adományozott, akik ott - a krónikás hagyomány szerint - fa várat s monostort emeltettek. A lovagok egyikéről, Héder ispánról - oklevélben először 1146-ban szerepel - kapta a település máig használatos nevét. A fivérektől származó Héder nemzetség a középkor évszázadaiban jelentős szerepet töltött be az ország életében: nádorok, ispánok kerültek ki közülük s tagjaik magas egyházi méltóságokra is emelkedtek. A nemzetség egyik ágának birtokközpontja Hédervár lett: a család a későközépkortól kezdve székhelyéről Hédervárynak írta nevét. Rezidenciájuk az először 1314-ben említett és 1534-ben lerombolt vár volt, amelynek csekély maradványait a mai Zsidódomb rejti. A jelenleg is álló, négyszög alaprajzú, három tornyos várkastélyt egy, a XVI. század elején épült s 1534-ben szintén lerombolt kastély helyén emeltette Héderváry János, valamikor 1578 előtt. Maga a település is fokozatosan fejlődött: 1443-ban már mint mezőváros említtetik (László 1991,1-12). A XVI. század közepén Hédervárt is elérték a hitújítás hullámai: a Héderváryak - s velük együtt birtokaik népe - evangélikus hitre tértek. Az első lelkészt 1544-ből ismerjük (Payr 1924, 380). Ezt támasztja alá az 1561-es canonica vizitáció is, amely szerint Hédervár lakói földesurukkal együtt teljes egészében lutheránussá lettek és az egyház vagyonát - és alkalmasint vele együtt a templomot is - megkaparintották. A Héderváry család rekatolizációjára az 1630-as évek legelején került sor, amikor Pázmány Péter Héderváry Istvánt megtérítette (Payr 1924,380). Földesúri jogon hamarosan megindult a templomok visszafoglalása is: 1634-ben evangélikus jobbágyaik a hédervári s négy másik templom erőszakos elvételéről írtak panaszos levelet (Payr 1924, 381). Ugyanebből az esztendőből ismerjük az első plébánost s a templom leltárát is (CV 1634, 19-20). 119