Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - László Csaba: A hédervári kastély műemléki felújítása

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK 29 A kápolna földszintjének nyugati ablaka egyrétegű, ráakasztó pántos jellegzetes barokk szerkezet volt, öntött üvegszemekkel, tökéletesen megegyezett a vele szemben lévő falra festett ablakkal. Sajnos a kivitelezési munkák során a szerkezetet kiemelték és hasonló ám új szerkezettel pótolták. Az ablakok, mint általában, eredetileg egyrétegűek voltak. 30 A kert tudományos vizsgálatát és a helyreállítás terveit Jámborné Szikra Éva végezte. A franciakert az I. katonai felmérésen még látható (1782-85.). 31 A felhasznált legkésőbbi bélyeges tégla: 1773. 32 A helyreállítás során csak az északi oldalon rekonstruálták a feljárót. A támfalak építéséhez falhasznált téglák eltértek a korábbiaktól, csak évszámos (1783) ill. csak monogrammos (MCV) bélyegűek voltak. Építtetőnek Viczay II. Mihály tartjuk (17561831, felesége Grassalkovich Anna Mária). 33 Ekkor kifestették a déli szárny második emeltén lévő nagytermet is, a falfestések restaurálásra sajnos nem került sor. 34 A kelheimi lappal burkolt konyha tüzelőberendezései, üstháza etc. mintegy fél méter magasságig maradtak meg a későbbi burkolat alatt. A kutatás befejeztével a maradványokat visszatemettük. 35 Az építkezést a bélyeges (1801,1802,1803) téglák datálják a század első évtizedére. 36 A tokborításoknál, asztalosmunkáknál olyan tökéletesen másolták a barokk profilokat, hogy több esetben csupán a falfestés rétegeinek csatlakozása ill. hiánya alapján tudtuk azokat elválasztani.. 37 A díszterem sarkában álló 18. századi cserépkályha ekkor került mai helyére. Akorábban kívül fűtős kályhát átalakították, a tüzelőnyílása akkor készült. A kastély padlásán megtaláltuk a kályha dobjának kivágott darabját. Számtalan Zsolnay-gyárban készült kályha került a 20. század elején a termekbe. Ezeket 1945 után lebontották és a padláson tárolták. Kutatásunk utolsó évében a csempéket összegyűjtöttük, csoportosítottuk, ám a helyreállítás során sajnálatos módon ezek jelentős részét nem állították vissza. A maradék csempék sorsa ismeretlen. 38A legutolsó helyreállítás során visszaépítették a folyosót. Tanulmányunk készítése közben értesültünk, hogy készülőben van a község történeti monográfiája. Annak kéziratát nem ismervén bizonyára számtalan értékelhető történeti forrás maradt számunkra rejtve, miként a monográfia írója előtt hasonlóképpen rejtve maradtak - noha felajánlottuk - kutatásaink eredményei is. Irodalom GERÉB 1971 GYŐRFFY 1987 HOÓS 2002 JÁMBOR 1995 101 Képes Krónika, ford. Geréb L. Bp. Győrffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II. Bp. Hoós M.-Lente I.-Szentkirályi M.: A hédervári kastély barokk falképei és a kápolna restaurálása. Magyar Műemlékvédelem XI. Bp. 573-582. Jámbor A. - László Cs.: A hédervári Boldogasszony kápolna kutatása és helyreállítása. Műemlékvédelem XXXIX. 31-36.