Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - M. Egry Ildikó: Beszámoló a Győr–Marcalváros-bevásárlóközpont területén végzett megelőző régészeti feltárásokról

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK Árkok A feltárási területet behálózó, helyenként egymáshoz kapcsolódó és szabályos alakzatot is kirajzoló keskeny és sekély, ívelt aljú árkok feltehetőleg földművelési parcellák határait jelezték a középkor folyamán (2. térkép). Más a helyzet az 1. obj. árokkal (8. t. 3-4 kép), mely rendkívüli méreteivel - átlagos szélessége 230 cm, a humuszolási szinttől számított mélysége 140 cm (+ 70 cm a mai talajfelszín) - más célt szolgálhatott. Helyenként két oldalról keskeny árkokkal kísért, majd más szakaszokon több mély ágra bomlik, iránya ÉNy-DK. A 300 m-en megtisztított és több szakaszon kibontott árok relatív kronológiáját adja, hogy a 125. obj. rézkori ház alapárkaira ráásták, míg a 70. sz. Árpád-kori kemencét szinte teljes egészében ráépítették. Mivel az árkon átlagosan 20 méterenként kibontott átmetszések betöltései értékelhető leletanyagot nem adtak, jelenleg az árok idejét illetően több információ nem áll rendelkezésünkre. A szuperpozíciók alapján készítését a javarézkor és az Árpád-kor között bármelyik régészeti korban feltételezhetjük, méeis talán a legvalószínűbb, hogy a római kori úthálózat részét képezte . Funkcióját, valamint kiásásának pontosabb idejét egy későbbi, szerencsésebb feltárás remélhetőleg meg tudja majd oldani. Összefoglalás Az elmúlt 10 évben Győr DNy-i határában, az M 1 autópálya ménfőcsanaki lehajtó szakaszánál és a 83-as út két oldalán nagyarányú beruházások valósultak meg. A bevásárlóközpontok építését megelőző feltárások során a Pápai út marcalvárosi részén lehetőség nyílt olyan terület megkutatására, amelyről korábban csak feltételeztük, hogy régebbi korok lakhelyéül szolgált. Ásatásaink igazolták, hogy a javarézkorban, a kelta-római korban majd az Árpád-kortól a késő középkoron át a kora újkorig megtelepültek itt az emberek. Ugyancsak eredményes volt a Pápai úti Állatvásártér szondázó kutatása is, ahol sikerült felmérnünk a Dunántúli Vonaldíszes Kultúra településének egyik határát, a korábbi bolygatások kiterjedését és a további kutatások lehetőségeit, valamint új adatokat nyertünk a bronzkor és az Árpád-kor időszakából. Fentebb ismertetett ásatásunk az autópálya építéssel megkezdődött és azóta egyre bővülő, napjainkra már több mint 40 hektáros területet magába foglaló intenzív régészeti feltárások részeként számos új leletanyaggal járult hozzá e kistérség településtörténetének részletesebb megismeréséhez. 61