Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Muzeológia - Szalontay Judit: A Csornai Múzeum harminc éves

ARRABONA39.2001. MUZEOLÓGIA múzeumba a Rábaköz XIX. századi népi kultúráját dokumentáló tárgyegyüttesek: csornai, döri fazekasság eszközkészlete, készítményei, a rábaközi pásztorfaragás becses tárgyai, a kenderfeldolgozás eszközei, s a szanyi takácsok szerszámai, lakástextiljei, a csornai népviselet néhány szép öltözete. Ettől az időtől Szalontay Judit gyűjtőmunkája Csorna mezőváros és környéke kézműves műhelyeinek felderítésére, s a hagyományanyag gyűjtésére irányult. Ekkor, a takács, szabó, kalapos, kékfestő, csizmadia mesterség XIX. századi tárgy együtteseit vásároltuk meg a leendő múzeum számára. Jelentős számú mestergerendát (faragott, festett, évszámos XVIII.-XIX. sz.-i) mentettünk meg Csornán, és a környező falvak házépítési lázában lebontott parasztházakból, melyek az ácsok jeles munkáját, s a rábaközi nép igényes lakáskultúráját dokumentálják. Csorna város és Járási Hivatal vezetősége - látván a múzeumi tevékenység eredményeit - újabb helyiségek átadásával bővítette a múzeum alapterületét. így a múzeum új, állandó kiállítását már saját történeti, néprajzi műtárgyaiból rendezhette meg. Az 1978-ban megnyílt állandó kiállítás gazdag áttekintést adott a múzeumlátogatóknak a Rábaköz régészeti emlékeiről, történeti, népi kultúrájáról . (3. kép) A megnyitón Pödör Pál ezt a kiállítást Csorna és a Rábaköz népének figyelmébe ajánlotta . A múzeum történetében 1978 fontos dátumot jelöl. Ekkor nyílt lehetőség korszerű raktár, adattár, fotótár s a múzeumi szakkönyvtár elhelyezésére, kialakítására. A kézikönyvtár gyarapítását elsősorban a megyei múzeumok tudományos kiadványainak, évkönyveinek beszerzésével szorgalmaztuk. Ebben úttörő szerepet vállalt dr. Ikvai Nándor néprajzkutató, a Pest Megyei Múzeumok igazgatója, aki 1975-től folyamatosan hozzájárult könyvtárunk ingyenes gyarapításához. A megyénkből származó tudós két évtizeden át figyelemmel kísérte, s hasznos tanácsokkal segítette kutató muzeológusi és múzeumszervező munkánkat . Múzeumtörténeti szempontból nem jelentéktelen, hogy a XX. század második felében nem csupán szórványanyaggal, hanem hiteles rábaközi tárgyegyüttesekkel alapozhattuk meg egy leendő tájmúzeum törzsanyagát. Az első évtizedben a múzeum objektív feltételeit a műtárgygyarapodással együtt kellett megteremtenünk. Nem volt ez könnyű feladat olyan kisvárosban, ahol addig múzeum nem működött, s az intézményt csak kiállítóhelynek akarták tekinteni. 1969. óta Csornai Helytörténeti Gyűjtemény - mint a győri Xántus János Múzeum részegysége - épült be a megyei múzeumi hálózatba. A helyi544