Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Recenziók - A Tájak–Korok–Múzeumok sorozat legújabb győri füzeteiről (Székely Zoltán)

ARRABONA 39. 2001. RECENZIÓK egy restaurált Immaculata-kép az állandó kiállításon látható, míg a többi felújításra várva raktárban található. Nem vagyunk biztosak benne, hogy e képeknek az említés szintjén túlmenő részletes bemutatása egy TKM füzet feladata, hisz a kötetet forgató látogató azokat nem látja, nem láthatja. Érdemesebb lett volna talán a templom jelenlegi berendezését alaposabban ismertetni, még akkor is, ha a ma látható mellékoltárképek művészi színvonala meglehetősen szerény. Témájuk ismertetése azonban megérdemelt volna néhány mondatot. Ugyancsak feleslegesnek tűnik számunkra egy TKM füzet keretein belül a Schaller-freskók kutatástörténeti áttekintése. Mindezek a kérdések ugyanis elsősorban a szakmai közönséget érdekelhetik s így érdemesebb lett volna egy külön tanulmányban foglalkozni velük: az orsolyita templom s pompás barokk dekorációja mindenképp megérdemelné ezt. Mindazonáltal a Veress Lujza által bemutatott rekonstrukciónak is van néhány problematikus pontja. A főoltárképen a restaurálás során előkerült a pesti Schöfft József szignatúrája és az 1804-es évszám (Jos. Schöffl pinxit Pestini 1804). Schöfft jelentős tevékenységet fejtett ki a XVIII-XIX. század fordulóján, számos templom őrzi működésének emlékeit. Ahhoz a nemzedékhez tartozott, melynek művészetében a barokk tradíciók lassan s fokozatosan átadták helyüket az újabb törekvéseknek. Tisztes felkészültségű mester volt, akinek művei ha nem is olyan izgalmasak, mint Schalleré, mégis figyelemre érdemesek s ezért méltatlan dolog volt a nevét még csak meg sem említeni. Másrészt valószínűtlennek tartjuk, hogy ez az 1804-ben festett kép csak 1908-ban került volna a főoltárra: Bedy Vince a templomról írt ismertetésében az említett dátum kapcsán csupán az oldalfalakon elhelyezett 3-3 új képről emlékezik meg . Ráadásul a kép témája, Mária neveltetése, pontosan illik a szentély mennyezetfreskójához, mely Mária és József eljegyzését mutatja be. A szentély dekorációját ezek szerint egy marianus ikonográfiái program határozta meg: ezért ugyancsak kétségesnek tűnik számunkra, hogy a Schöfft-féle festményt megelőző eredeti főoltárképet a Xántus János Múzeumban őrzött Regula átvétele c. művel azonosítsuk. Már csak azért is, mert ez utóbbi téma a hajó boltozatán is megjelenik. Az itt látható kupolafreskó téma-meghatározása egyébként is pontosításra szorul, és ennek keretében érdemes lett volna megpróbálkozni a "hódoló szentek és mártírok" azonosításával. Viszont "egyházi s világi főurakat" egyáltalán nem látunk a freskón - arról nem is beszélve, hogy az "egyházi főurak" kategóriája értelmezhetetlen -, miként "a négy világtájra utaló figurákat" sem. S még egy megjegyzés: a Xántus János Múzeumban látható, Mária Alexia fejedelemasszonyt bemutató portrén az ábrázoltat megnevező fel529