Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Recenziók - Almási Tibor: A másik Mattis Teutsch (Salamon Nándor)

ARRABONA39.2001. RECENZIÓK Az első világháborút követően Mattis Teutsch jó időre "eltűnik" a megcsonkított ország művészeti életéből. 1919-ben ismét hazatér Brassóba, ugyanakkor nagyobb aktivitással kapcsolódik be az európai művészet forgatagába. A szülőváros biztos pontot jelent a "világfi" és "csavargó módjára" Európában bolyongó művésznek. Almási nemcsak az újabb változás okait tárja fel, hanem eleven képét idézi meg Brassó korabeli "igényes szellemi életének", amelyet színesség jellemez, erős szász behatással. Egyesületek, lapok, kiállítóhelyek, akadémiai végzettségű művészek szolgálják a mozgalmasságot. A tágabb erdélyi helyzetet az avantgárd térnyerésének szemszögéből ábrázolja, az elfogadás bázisait képező folyóiratok szerepét hangsúlyozza. Rámutat a művészeti élet kettősségére, a szervezettebb, elfogadott hagyományos és "az egyedi képzőművészeti kísérleteknek kedvező" új törekvések együttélésére. A brassói festő e közegben keresi helyét, sajátosan értelmezi a közösségi hovatartozást s a munkára, feladataira koncentrál. Tanít, járja az erdőt, szigorú beosztással fest, rendszeresen kiállít a városban, ápolja korábbi kapcsolatait otthon és külföldön. "Elvonulása" tehát nem jelent egyszersmind elszigetelődést. Erre utal életének négy esztendőnyi különálló fejezete, amelyet Nagybányán töltött, munkával. Nem a táj vonzásának engedett, más okból tért oda, de jelenléte érzékelhető nyomokat hagyott a város művészetének arculatán (kiállítások, sajtó, csoportosulások stb.) s visszahatott a maga kísérletező törekvéseire is. A kor művészeti központjai közül Berlin gyakorolta a távolban élő festőre a legerősebb csáberőt. Gyakran utazott el, nyarait töltötte ott. A kiállítási lehetőségek és az eszmetársai teremtette szellemi atmoszféra új energiákkal töltötte föl. Különösen sokat jelentett Herwarth Waiden és a Der Sturm figyelme, támogatása. Egyben új kapcsolatokhoz segítette, egyebek mellett a Bauhaus prominens művészeivel. Számos közös szereplés nyomait őrzik a dokumentumok, egyebek mellett Klee-vel közös fellépésükről. E különben homály fedte évekről az újabb kutatások, Brassai levelezése nyújt tájékoztatást. Ebből több utalás idézet, összefüggést feltáró megállapítás épült be e fejezetbe, amely az 1925-ös párizsi tartózkodás mérlegével zárul. Eseménye a Visconti Galériabeli kiállítás, krónikása pedig most is Brassai. A megszakadt személyes budapesti kapcsolat késztette - a berlini kötődéssel párhuzamosan! - a bukaresti lehetőségek feltérképezésére. E szellemi közeg környezetrajzát felvillantva, szerzőnk részletesen bemutatja Mattis Teutsch első (1920) kiállításának fogadtatását a román fővárosban. "Művei jócskán felbolygatták a kedélyeket" az avantgárddal éppen csak ismerkedő közönségben. Szemben álló nézetek ütköztek meg, de ez haszonnal járt: segítette a frontvonalak tisztázását. Az egyéni és közös 524