Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Recenziók - Fejezetek Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből (Szerk. Horváth József) (Hudi József)

ARRABONA39. 2001. RECENZIÓK 1867 után is az 1848 előtti nemzedék vitte a főszerepet." (108. p.) E tétel azonban még további bizonyításra szorul. Áldozó István levéltáros Győr vármegye közigazgatásának története (18821918) c. dolgozatában a megye Közigazgatási Bizottságának jegyzőkönyvei alapján - a címtől eltérően - nem annyira a megyei közigazgatás, hanem a megye általános történetének mozzanatait villantja fel a Közigazgatási Bizottság jegyzőkönyvei alapján. A vármegyei Közigazgatási Bizottságot az 1876:6. t. c. értelmében azzal a céllal rendszeresítették, hogy a magyar törvények, rendeletek, vármegyei statútumok végrehajtását ellenőrizze. A testület közgyűlésein szereplő ügyek csak részben tükrözik a megyei önkormányzat működését. A jegyzőkönyvek adatai alapján a szerző úgy ítéli meg, hogy a korszak mérlege a polgári fejlődés szempontjából egyértelműen pozitív. Polgár Tamás levéltáros egyetemi szakdolgozati témájának (1999) kibővítéseképpen a Horthy-rendszer első időszakából a Sopron megyei parlamenti választások történetét dolgozta fel Parlamenti képviselőválasztások Sopron megyében Bethlen István miniszterelnöksége idején (1922-19261931) c. alapos, elemző igénnyel írott tanulmányában. A statisztikákkal alátámasztott vizsgálat kimutatta, hogy a Bethlen-időszak botrányok nélküli választásain a kormánypárt annak köszönhette fölényes győzelmét, hogy a Trianonban területileg megcsonkított, katolikus megyében a keresztény pártok határozták meg a választói magatartást. Erénye az is a munkának, hogy a képviselők életrajzát is bemutatja - mintegy testközelbe kerülhetünk a helyi történelem szereplőivel. Hartai Róbert Mosón vármegye felszámolása c. írásában az 1884. évi közigazgatási területrendezés következtében megszilárdult kis területű, fejlett gazdaságú és kultúrájú megye megszüntetésének folyamatát kíséri nyomon. A II. József (1784) óta minden területrendezési koncepcióban megszüntetésre ítélt megye sorsát Trianon döntötte el: területének közel 52, népességének 47,5 %-a került Ausztriához. Fenntartása ezzel irracionálissá vált. A vármegye élére 1923 elején Darányi Kálmán győri főispánt nevezték ki, majd a nemzetgyűlés szeptember 8-án kimondta ideiglenes egyesítését Győr megyével. Az "elcsatolás" a volt tisztikar és a helyi közvélemény tiltakozása ellenére történt, s minden szempontból hátrányosan érintette a mosoni térséget, melynek következményei máig érezhetők. (A tisztikar archontológiáját a mellékletben találjuk.) Németh Ildikó levéltáros A győri tankerület szervezetének és működésének története (1776-1935) c. tanulmányában olyan feladatra vállalkozott, amelyet - alapkutatások híján - csak sokévi munkával, monografikus feldolgozással lehet sikerrel teljesíteni. A szükségképpen vázlatos, s még fő pontjain is tisztázatlan problémákat tartalmazó áttekintés a kezdetektől 512