Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Recenziók - Hogyan lesznek az utolsókból elsők ... avagy elkészült Győr-Moson-Sopron megye sajtóbibliográfiája (Csécs Teréz)

ARRABONA39.2001. RECENZIÓK iskolai értesítőket is. Létezik bibliográfiája a múzeumi kiadványoknak, készült és készül az iskolai értesítőknek, évkönyveknek, mégis itt lenne a helyük - bármennyire megnövelnék a terjedelmet, legalább mellékletben, egy felsorolás erejéig - a megyében kiadottaknak. Legalább annyira, mint pl. a határesetnek tekintett kutatóintézeti kutatási jelentéseknek, amelyeket (helyesen!) felvettek a bibliográfiába. (Úgy is tekinthetünk pl. az Arrabona múzeumi évkönyvre, mint egy kutatóintézet "kutatási jelentésére"!) Vitathatatlan a báli újságok, ballagásra vagy más alkalomra kiadott kis példányszámú lapok, unikális dokumentumok felvétele! Azon kívül, hogy ilyenekre bukkantak a bibliográfia készítői és felismerték ezek fontosságát, tisztelet illeti az elődöket is, akik megőrizték ezeket a lapokat. Ugyancsak különlegessége a kötetnek, hogy Varga Imréné a Soproni Levéltár munkatársaként "kihasználva 'kettős', levéltárosi-könyvtárosi felkészültségét - tekintélyes mennyiségű, nagyon értékes levéltári iratanyagot is átkutatott", lapengedélyezési iratokat, nyomdatörzskönyveket stb., így a bibliográfiai tételek kiegészítése mellett olyan lapok is látókörbe kerültek, amelyekből eddig nem találtak példányt. (17. p.) De ez nemcsak a soproni kiadványokra áll, más levéltári adatokra is találunk hivatkozásokat. Az is jelzi a teljességre törekvést, hogy a tételszámozás után még felvett, de már csak betűjeles megkülönböztetéssel besorolható tételek után a Függelékbe még 12 soproni vonatkozású újság bekerült. Még egy apró példa a körültekintő munkára: az 1114-es tételszámú Tájékoztató [II.] című mosonmagyaróvári kiadvány indulására vonatkozó adat a lap szerkesztőjétől származik! Hogyan lehet egy bibliográfia letehetetlen, izgalmas, érdekes? Egy-egy lap alcímeiben, leírásában benne van a történelem: ha hosszabb ideig megjelent, akkor azért, ha csak egy-két száma - az is föllelhetetlen -, akkor esetleg azért. (Ha megnézünk néhány, a hely történetírás számára csemegeként szolgáló falusi újságot, szellemes című diáklapot, vagy régebbi alkalmi, báli kiadványokat, már érthető, mitől lehet mulattató egy bibliográfia: Kajárpéci Kispad; Diák NEWS-ó A Kazinczy Gimnázium iskolaújságja; Frissen Sült Farsangi Fánk. A M-óvári Széchényi Kör utolsó farsangi hivatalos lapja. Képtelenségekkel teli képes újság és még sorolhatnám.) Mesélnek a mutatók is! Hatalmas munkát vállalt Horváth József a sajtóbibliográfia és a mutatók elkészítésével, tetézve a saját dolgát azzal a technikai feladattal, hogy a kiadvány szedője és tördelője is volt egyúttal. A nagy mennyiségű anyag jól áttekinthető rendszerben került a közel 900 oldalra. Jól használható a mutatók rendszere, több szempontú keresésre ad lehetőséget a körültekintően megválasztott az apparátus: Idegen nyelvű lapok mutatója, időrendi-, kiadók-, megjelenési helyek-, szerkesztők mutatói, tárgymutató és 503