Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Források - Horváth László: Napóleon hadmérnökeinek magyarországi jelentései

ARRABONA 39. 2001. FORRÁSOK Bősárkány egyike azon pontoknak, ahol a folyón és annak völgyén át lehet kelni. Az utat, mely a réten átvezet Szent Péterre , a mindkét oldali árkolások földjével megemelték. Az út aljzata, amely nem más, mint a mocsár aljzata, az esőzések idején nagyon zsíros és nagyon nehézkessé válik a tavaszi hóolvadás után; ezt az összeköttetést csak a fahidak elvágásával lehet megszakítani, az egyik híd 50-60 lábnyi a folyón és a másik 15-18 lábnyi a lecsapoló csatornán, mely a mocsárból jön és a folyóval annak bal partján egyesül. Az úton végrehajtott átvágások sikeresen megállíthatják a lovasságot, különösen a tüzérséget. Ami a gyalogságot illeti, az majd mindenütt az úttól jobbra vagy balra képes manőverezni a réten, amely általában száraz és kemény. i n9 no Bősárkány alatt van egy földnyelv, melyre Kapi és Redi faluk épültek. Ez néhány lábnyira emelkedik a mocsarak és a rétek szintje fölé. Itt gabonát termelnek. A földnyelv kinyúlik egészen a szárító csatornáig, amely Markota falunál csatlakozik a folyóba, és ezt a folyószakaszt 5-600 öllel uralja. A folyó ezen a részen több ponton, nevezetesen Kapi és Redi felé megközelíthető, sőt ez utóbbi falunál jelenleg át is gázolható, de a gázló mély és nehéz. E pont alatt, amiről most beszéltünk, van egy összeköttetés Sövényháza és Lébény falvak között a völgyön át; ez teljesen hasonló a bősárkányi átkelőhöz. Lébény és Miklós között a bal part száraz, a jobb azonban nyirkos; az utóbbi falu mellett egykor egy híd állt; a jobb partról nagyon rossz út vezetett ide; a híd már nincs meg. -l-l c ° A Marny tanyánál van egy gázló, mely alacsony vízállásnál járható; ezt a majort a jobb oldali partról könnyen elérhetjük; nagy szárazságban a bal oldali mocsáron könnyű szekerekkel át lehet kelni. 116 Alacsony vízállásnál Börcs falunál is van egy gázló, mely a falut helyzeténél fogva védi és uralja. Abda falunál a Bécsből Győrbe vezető út egy körülbelül 100 láb hosszúságú fahídon halad át a Rábcán. A bal part néhány lábbal kiemelkedik. Jelenleg ezen a parton a híd előtt egy üteg van egy ágyúval és az üteg körül védősánc a gyalogság részére; ez az a pont, ahol a győri védvonalat tartó osztrákok előőrseiket elhelyezték. 118 Az Abda alatti résztől Pinyéd faluig a két part egyformán alacsony, de szilárd; lejjebb, Győr külvárosát elérve, a folyó töltések között folyik, melyek mindegyik félnek ugyanazokat az akadályokat és ugyanazokat a könnyebbségeket jelentik. A Rábcáról szóló beszámolónk alapján látható, hogy völgyének mocsaras jellege, valamint a hidak, gázlók és megközelíthető pontok kevés száma miatt, ez a folyó elég jól védhető vonalat képez. 459