Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Források - Horváth László: Napóleon hadmérnökeinek magyarországi jelentései

ARRABONA39.2001. FORRÁSOK Árvizek Nem mindegyik árvíz olyan jelentős hatású, mint az ez év februári; a lakosság is úgy számol, hogy szigetüket körülbelül minden negyedik vagy ötödik évben borítja el a Duna vize teljesen; Köpcsénytől vagy Wolfenthaltól Győrig a Duna szétterül, ezen két szélső pont által határolt egész területen és négy-öt láb magasságban teljesen befedi Magyarországnak ezt a mélyen fekvő részét. A szigetet borító fák, nevezetesen a folyó partjain állók, a vizek áramlását majdnem teljesen megszüntetik, így az áradásoknak a fedetlen területekre gyakorolt veszélyes hatását csökkentik. Az árvizek általában nyolc napig tartanak, néha azonban elérik a tizenöt napot is. Ilyenkor keletkeznek a legnagyobb károk a szigeten és eltűnik a sok itt legelő szarvasmarha csorda és ménes. Ezen a szigeten 24 falu van, beleértve a Révfalut is, mely Győr külterülete. A sziget magasabban fekvő részén, vagyis az északon lévő falvak elég gazdagok és jól megépítettek. Földjeik termékenyek, magasabb helyen lévén, kevésbé vannak kitéve a folyó pusztításának. Az alacsonyabban fekvő rész falvai, nevezetesen azok, melyek Hédervártól Győrig találhatók, szegények, rosszul megépítettek, és gyakran pusztítják az áradások. A földművesek ritkán gyűjthetik be termésüket. Ezen a területen inkább legelőket látni és kevés a megművelt terület. A lakosság mégis jelentős lélekszámú. Alakosságtól, valamint megfigyelés által szerzett adatok szerint, egy-egy házban 8 ember lakik. A szigeten nevelt állatokkal való kereskedés, ill. Bécs és Pozsony közelsége, a nagyszámú szarvasmarha és a széna előnyös kivitelére nyújt lehetőséget. Ezek az emberek dolgosak, szorgalmasak, takarékosak és bár a feudalizmus terhei nyomasztják őket, a lakosság elmondása szerint a kereskedelem és a föld termékenysége a legteljesebb szolgaságot is enyhíti. A lakosság nagy része golyvás: úgy tűnik, hogy ez a betegség ezen a szigeten kiterjedt és ugyancsak nagy számban fordul elő azok között, kik a Nagy-Duna, a Rábca partjai mellett elterülő falvakban laknak. A betegséget a rossz ivóvíznek tulajdonítják, különösen a szigeten lévő ivóvizeknek, melyek 3—4 lábnyi mélységben találhatók és sok oldott mészkövet tartalmaznak. A legmagasabban fekvő és legtermékenyebb terület bőkezűen fizet, és ha a birtokosok szorgoskodása valamikor meg tudná valósítani a sziget védelmét a rendszeres áradásokkal szemben, akkor az Magyarországnak egyik legtermékenyebb vidékévé válhatna. A talaj könnyű, a termőréteg tízlábnyi és hozama gyakran tízszeres. Sikerrel termelik itt a búzát, rozsot, spanyol búzát , ez utóbbi itt különösen jól terem; a legjelentősebb terményük azonban a széna. A nagy-dunai szigetek teljesen ellátják szénával a szigetközi falvakat és nagyrészt a folyó bal oldalát övező falvakat is. 440