Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Források - Horváth László: Napóleon hadmérnökeinek magyarországi jelentései

ARRABONA39.2001. FORRÁSOK part hajózási útvonalát. Néhány résztől eltekintve azonban ez a part végig, különösen alacsony vízállásnál, teljes hosszában követhető. 1 ^ A Duna 4 mérföld hosszúságú vízfolyása Hamburgtól Pozsonyig Hamburgtól Pozsonyig a folyó erősen összeszűkül a Pozsony környéki Dei Weisseberg-nek nevezett meredek partok között; de ezen utóbbi várostól Győrig széles kiterjedésű síkságon át, mozgó homokos mederben folyik. Szigeteinek és partjainak formája szinte évenként változik. Ezeket a változásokat mindig az áradások hozzák létre. Az ismétlődő áradások rendszerint tavasszal és ősszel történnek, általában a tavasziak a legveszélyesebbek a folyó jegesedése és olvadása miatt. Az 1809. február 20-i áradás volt az egyike a legpusztítóbbnak és legnagyobbnak, melyet valaha is láttak itt; a Duna 18 lábbal haladta meg a közepes vízállását és hat-hét lábnyi magasságban árasztotta el a szigeteket, ideértve a Nagy-Duna és az összes alacsonyan fekvő területeket, ahol Köpcsény , Oroszvár falvak találhatók, valamint azokat a falvakat, melyek a Mosoni-ág mentén terülnek el. Ez az áradás több falut teljesen lerombolt, többek között Ligetfalut és Csunyt . Az árvizek okozta évenkénti pusztítások felbecsülhetetlenek és gyakran bizonytalanná, sőt lehetetlenné teszik a mezőgazdasági termelést elsősorban e táj legmélyebben fekvő részein. A Hamburgtól Pozsonyig terjedő Duna folyamszakasza 4 mérföldnyi hosszúságú. Folyása Dévénnel szemben, a hainburgi magaslatok miatt a jobb partján, és a Dei Weisseberg-i magaslatok miatt pedig a bal partján összeszűkül. Szélessége az ide tervezett hajóhíd magasságában 180 ölnyi . Ez az átkelő az egyik folyóág 25 ölnyi hosszúságú hajóhídján áthaladva érhető el. E folyóág által kialakított sziget fával és bozóttal sűrűn fedett és azt a folyó az alacsony talajszint miatt gyakran a legkisebb áradások során is teljesen elönti. Partjai mentén könnyen lehet haladni, nevezetesen a jobb parton a Hainburgból Pozsonyba vezető postautat követve. Ez az út jól használható és Hamburgtól a köpcsényi elágazásáig jó karban van; e pont után azonban Ligetfaluig a kocsiút egy földgáton halad, mely a magas dunai vizeknek képtelen ellenállni és több pontján annyira megszakadt, hogy teljességgel használhatatlanná vált. Most Köpcsény felé kerülnek, vagy amikor azt az évszak megengedi, ettől a gáttól jobbra vezető útvonalat veszik igénybe, mely a legrövidebb távolság a pozsonyi hídhoz. Elérkezve a Pozsonnyal szemben létesített hajóhídhoz, áthaladva Ligetfalun, mely teljesen leégett, több Duna-ágon is átkelnek, amelyeken fából készült jól megépített hajóhidak találhatók. 437