Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Tóth Imre: A nyugat-magyarországi kérdés alakulása az 1920-as években

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK lékeztetni fogjuk őket a határ túlsó oldalán élő vértestvéreinkre, akiknek a sorsa sohasem volt közömbös számunkra.... Szavaztassuk csak le Sopront befolyásolástól mentesen, és kiderül, hogy az osztrák vonzerő nemhogy csökkent, hanem inkább növekedett." A népszavazás az eseményeket követően Sopronban is döntő igazodási pont, meghatározó tényező maradt. A szavazáskor tanúsított magatartás hosszú ideig kihatott a helyi németek és magyarok sorsára. A bécsi Volks Zeitung című újság 1923. december 25-én kelt írása kifogásolta, hogy az 1921-ben Ausztriára voksolók számos hátrányban részesülnek a magyar hatóságok részéről. Azzal az ürüggyel, hogy ezek a Károlyi kormányzat, illetve a kommün idején szerepet játszottak, megvonják tőlük telefonjukat, lakásukat, ipari koncesszióikat. Ennek köszönhetően - folytatja a lap nem lehet csodálkozni azon, hogy a helyi németség soraiban mindenféle propaganda nélkül is lassan de biztosan növekszik a Burgenlandhoz való csatlakozás vágya. A bécsi újság megállapításai - az egyes túlzások ellenére is - helytállóak voltak. A húszas-harmincas években nem csupán a köztisztviselői állások betöltésekor, hanem a legkülönbözőbb személyi döntések meghozatalakor, gazdasági kérelmek elbírálása esetén mérlegelték nemzethűségi alapon és a szavazáson mutatott hozzáállás figyelembevételével a döntéseket. A polgármesteri és a főispáni hivatal illetékesei erre a célra rendszeresen igénybe vették a rendőrség helyi szerveinek információit (és a "félhivatalos" besúgók jelentéseit). A "civitas fidelissima" gondolata, mögötte pedig a nemzethez tartozás demonstratív kifejezése más módon is determináló jelszava és elve volt a két háború közötti évek várospolitikusi megnyilvánulásainak. A két háború közti kor természetesen nem nélkülözte a sémákat, politikai közhelyeket. A népszavazásra való hivatkozás, annak eredményéhez való aktív és pozitív viszonyulás is elengedhetetlen alapfeltétele volt a politikai szerepvállalásnak, csakúgy, mint országos szinten Trianon és a revízió ügyének hangoztatása, mely a korszak szereplőinek politikai belépőjét jelentette. A már-már eposzi kellékké nemesedő állandó jelző segítségével azonban megpróbáltak politikai és erkölcsi tőkét kovácsolni a szavazás eredményéből, és a várospolitika is igyekezett maximálisan kihasználni a siker nyújtotta lehetőségeket. A szavazás állandó hangoztatása a kormányhoz intézett feliratok érveinek fontos ideológiai alapját képezte. Vagy mint a megfogalmazott kívánságok tartalmi argumentuma, vagy csupán egyes gondolatok "díszítősoraként", de a legtöbb helyen felbukkan a leghűségesebb város eszméje. A hivatkozásokkal elsősorban gazdasági téren illetve az oktatás, felsőoktatás terén sikerült eredményeket kicsikarni. A hűség hangoztatása legitimációs motívumként tehát a város speciális magyar érdekeinek alátámasztását szol391