Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Tóth Imre: A nyugat-magyarországi kérdés alakulása az 1920-as években

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK újjászületés a háború után 1945-ben. A burgenlandi közgondolkodásnak ilyen körülmények között és ilyen történelmi előzmények után kellett önazonosság-tudatát, a "burgenlandiság" gondolatát saját határain belül, Ausztriában, valamint a határokon kívül - nem utolsó sorban Magyarországon is - elfogadtatni. Az osztrák - és természetesen a helyi — történetírás éppen ezért kiemelt figyelmet szentel a két háború közötti időszaknak, melyben a mai Burgenland létének történelmi megalapozására sor került. A határon túl megjelenő folyóiratok, levéltári, múzeumi kiadványok, tanulmánykötetek cikkeinek zöme azokkal a történelmi korkérdésekkel foglalkozik, amelyek szorosabban vagy tágabban a "Landesidentität", a tartomány identitásának problémáit érintik. A történelmi kutatásban időarányosan kevesebb figyelem esik a korai, középkori, újkori és koraújkori témákra, sokkal több munka vizsgálja a huszadik századot, vagyis azt a korszakot, amelytől kezdve Burgenland politikailag definiálni tudta önmagát. Az önazonosságát bizonyos szempontból máig kereső - és a szomszédos nyugat-magyarországi térséghez sok tekintetben ambvivalens módon viszonyuló - tartományban az első világháború óta folyamatosan születnek eltérő terjedelmű és színvonalú dolgozatok, melyek az 1919-21-es sorsfordulóval és az azt követő évtizedek kérdéseivel foglalkoznak. Utóbbiak közül érdemes kiemelnünk, Peter Haslinger, Hellmut Andics, és Zsiga Tibor kiváló tanulmányait, illetve köteteit. Munkáik - ahogy említettük - kevesebb figyelmet szentelnek a Magyarországon maradt nyugati határszél problémájának. A határszéli megyék, Mosón, Sopron, Vas, Zala fejlődésének és politikai helyzetének kérdéseire eddig kevesebb választ kaptunk, kivéve talán azokat a pontokat, amelyek ezen a területek elöljáróságainak, közvéleményének, sajtójának Burgenland visszaszerzésével kapcsolatos követeléseit érintették. Természetesen a nyugati magyar megyék történetét nem lehet tiszta formában, Burgenlandtól elválasztva vizsgálnunk. A sokszoros átfedések és áttételek miatt jelen dolgozat sem foglalkozhat vegytisztán csak NyugatMagyarországgal. Az osztrák, német illetve magyar bel- és külpolitika különböző fórumainak, intézményeinek, résztvevőinek álláspontja mellett figyelembe kell vennünk az elszakított terület sajátos viszonyait, a burgenlandi tartományi kormányzat és közvélemény, a németség illetve az azt alakító sajtó megnyilvánulásait. Nyugat-Magyarország és Burgenland státuszát érintő viták Ausztria és Magyarország között az 1920-as évek első felében 1921 decemberét követően hosszú ideig erős indulatok uralkodtak a határ mindkét oldalán. A referendumot követő időszak a kölcsönös 386