Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Horváth József: Lébényi plébánosok hagyatékai a 18–19. század fordulóján

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK Az elmondottakból kitűnik: több szempontból is fontos lehet a 18-19. században Mosón megyében működött egyházi személyek hagyatéki iratainak feldolgozása. A végrendeletek, hagyatéki leltárak és quietantialevelek együttes elemzése lehetőséget ad arra, hogy - esetenként további "külső" levéltári források ill. a szakirodalom bevonásával - adataikat összevetve teljesebb képet kapjunk nemcsak az érintett személyekről, de a korszakról is. Fontos azonban tisztázni azt is, mire nem vállalkozhat jelen dolgozatunk: • nem vállalhatom fel az érintett személyek teljes életpályájának megrajzolását - néhány életrajzi adatra viszont szükséges utalnom, mivel ezek segíthetnek forrásaink elemzésében; • bár a három plébános együtt közel hét, összefüggő évtizedet töltött Lebenyben, nem tárhatom fel forrásaink alapján a lébényi plébánia történetének ezen korszakát; • bár az elemzett dokumentumok számos helytörténeti adalékkal szolgálnak, feldolgozásukkal nem írhatom meg a település e korszakbeli történetét. Forrásainkról A Győri Püspöki Levéltár - melynek anyaga ma a Győregyházmegyei Levéltár állományának részét képezi - "Testamenta" cím alatt hatalmas iratanyagot őriz: a 92 iratcsomó ezernél bizonyosan több hagyatéki irategyüttest tartalmaz. A forrásokhoz készített levéltári segédlet szerint a rendes eljárás alá vont végrendeleti és hagyatéki ügyekből 1076 eset iratanyaga sorakozik az iratcsomókban; míg a Szentszék előtt folyt hagyatéki peres ügyek további két fasciculust tesznek ki. Bár mindkét egységben találhatók "civil személyek" végrendeletei is, eddigi kutatásaink alapján úgy tűnik, hogy az iratcsomók főként rk. egyházi személyek hagyatéki iratait tartalmazzák, többnyire a 18. század közepétől az 1820-as évekig terjedő időszakból. Az iratok rendje a "Testamenta" anyagán belül speciális: a végrendelkezők nevük kezdőbetűje alapján osztattak csoportokba, ezen belül pedig a testamentumok keltének időrendje a rendező elv. így a források időbeli megoszlásáról csak a kutatások végeztével kaphatunk majd pontosabb képet. Az irategyüttesek tartalmát illetően annyi már megállapítható: az esetek többségében a végrendelethez egyéb iratok is csatlakoznak. A leggyakrabban egy hagyatéki leltár, mely egyúttal sokszor árverési jegyzőkönyv is; sok esetben van mellékelve több-kevesebb nyugta; és az 333