Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)
Tanulmányok - Dominkovits Péter: Moson vármegye birtokos társadalma a 16. század végén
ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK A jegyzők sorából Ugrai Farkasról egy 1565. évi adat ismert, 1574ben a győri székeskáptalan volt jegyzője, a később országos hivatalokat betöltő Andreassyth Mátyás volt Mosón vármegye nótáriusa. 1594 júniusában egyházaspákai Benedek András ("...per me Benedictum András de Egyházas páka...) volt a vármegye jegyzője. 1610-ben Andreassytth Zsigmond viselte e hivatalt. Az ő neve nem szerepel az 1613. évi porta összeírásban, csak a feltehetően közvetlen rokon Andreassytth Mátyásé, aki Zichy Györgyhöz és Rajkyhoz hasonlóan az oroszvári közbirtokosi körből került ki. Az 1613-as porta összeírás birtokosonként nem részletezi a javakat, összesítve 9 adózó portát és 4 malmot tüntet fel Oroszváron. Az adózó ingatlan alapján Andreassytth is a csekély fekvőbirtokkal rendelkező Mosonban kisbirtokos nemesség sorába tartozott. A gyakran változó alispánokkal szemben jóval stabilabb volt a vármegyei igazgatás, jogszolgáltatás, adózással kapcsolatos jelentős feladatok vitelét folytató szolgabírói kar összetétele. 1585-ből Somogyi János (de Derghy) és a rajkai Palonyai János (de Raika) szolgabírák neve ismert. Az 1593. évi, 1594-ben kiadott porta jegyzéket szolgabíróként az a Huszár János is aláírta, aki az 1596-os porta összeíráson nagybaráti (de Nagy Barathy) előnévvel királyi adószedőként (dicatorként) szerepel. Az 1598. évi házösszeíráson tűnik fel Ganch Benedek szolgabíró neve, aki még 1612-ben is viselte hivatalát. 1610-ben Palonyai Farkas tevékenykedett esküdtként mellette. Palonyai mellett 1612-ből a másik esküdt neve is ismert: Ganch Bertalan. A máig is alig ismert Mosón vármegyei tisztikar esetében ez utóbbi adatok jelzik, hogy e szűk csoportnál is számíthatunk egyes családok megyei hivatalban történő önrekrutációjára. Valószínű elírás lehet az 1598-as összeírás azon adata, hogy a vármegye másik szolgabírája Biche Benedek, ugyanis az 1600. évi conscription egyértelműen Bittó (Byttho) Benedek szolgabíró neve szerepel. A forrásfeltárás jelen szakaszában - a meglévő Sopron, vagy Győr vármegyei analógiákkal szemben - még nem mondható meg, hogy e rövid időszak eddig ismert megyei tisztviselői milyen iskoláztatással, familiárisi viszonyrendszerrel bírtak. Ugyanakkor az már az 1594-1612 közötti adatokból is kitűnik: a vármegye alispánjai ekkor már nem a helyi, fölöttébb csekély számú jómódú középbirtokosok sorából jöttek, hanem döntően más törvényhatóságokhoz is legalább birtoklásban (pl. Vas vármegyéhez Rajky), de többen a birtok mellett közfunkció vállalásában is (Zichy Vas, Marczaltői Győr, Veszprém) kötődtek. Mindegyikük szerény Mosón vármegyei birtokkal rendelkezett; a vizsgált időszakban csak e megyei birtok-pozíciót tekintve valójában csak a kisbirtokos, kurialista nemesek közé tartoztak. Az eddig ismert jegyzők, szolgabírák, esküdtek nevei hasonlóképpen nem jelentek meg az adóösszeírásokban, 319