Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Dominkovits Péter: Moson vármegye birtokos társadalma a 16. század végén

ARRABONA 39. 2001. TANULMÁNYOK vagyonosnak számított.) A legismertebb, legnagyobb karriert befutott személy kisasszonyfai Istvánffy Miklós volt. Istvánffy Várday Pál esztergomi érsek, majd Oláh Miklós - akkor egri püspök - gondviselése alatt nőtt fel, 1555-ig Paduaban tanult. Közigazgatási hivatali karrierje 1559-ben kancelláriai jegyzőként kezdődött. 1568-ban a megürült kancelláriai titkári állásra nyert kinevezést. 1578-ban királyi tanácsos lett. 1581. júniusi kinevezését követően 1582 januárjában az ország vezető nagybírói székébe, a nádori helytartói méltóságba iktatták be. 1582 febuárjában a mágnások soraiba emelkedett; bárói címet nyert. Fiú utódok hiányában 1599-ben szabad rendelkezési jogot nyert birtokai fölött, amelyek Baranya, Somogy, Zala, Pozsony vármegyékben és Horvátországban feküdtek. (HOLUB 1909.13-44.) Ahelyi megyei tisztviselők, kisbirtokosok közül országos méltóságra emelkedettek sorában található Andreassyth Mátyás - akinek iskolázottságára az 1613. évi porta összeírás magister titulaciója utal -, ő 1601-ben a helytartó ítélőmestere (protonotarius) hivatalt viselte és az oroszvári közbirtokosok sorában csekély fekvőbirtokkal rendelkezett (FRAKNÓI-KÁROLYI 1885. 487-488.). E birtok mellett befolyásának köszönhetően, a pápóci prépostság javainak védelmezéséért, Ankerreith Ádám pápóci préposttól még 1592-ben szőlőbirtok adományt nyert a Győr vármegyei Sokoróalján fekvő Nagyécs határában. (BEDY 1938. 386.) Az említett hivatalviselést követően ő is azon tanult köznemesi körbe tartozott, akik országgyűlési részvételére külön is számítottak; így találkozhatunk nevével az 1602., 1603., 1605. évi országgyűlések meghívói jegyzékein. (FRAKNÓI-KÁROLYI 1900. 89., 200., KÁROLYI 1899. 79.) Perekedynél némileg nagyobb birtokos, de társadalmi-politikai súlyát tekintve csekélyebb személyként tűnik fel Jósa Benedek. Apja, savoli Jósa Farkas 1553-ban Mosón vármegyei alispánként javakban történő megújítást, illetve új adományt kapott Oroszvárra, a teljes Tétény és Serd (?) településekre, továbbá gálosi, csúnyi (Chwn) részbirtokokra. 1565ben - Sibrik Lászlóval együtt - privilégiumokat adott Oroszvárnak. Az ő Benedek fia a törökök elleni harcokban magát többszörösen, így a legutóbbi "expedícióban" is kitüntetve II. Miksától új címeradományt kapott. Az oroszvári apai törzsbirtokba 1579-ben vezették őt be. Ő mint a család egyetlen férfiúja, (fiú)örökös nélkül 1599-ben halt meg. De már 1589-ben végrendelkezett. Testamentumában ingó és ingatlan javait, különösen a Mosón vármegyei Oroszvár mezővárosban fekvő részbirtokát feleségére, Rajky Évára hagyta 4000 magyar forint erejéig. A portaszám alapján látszólag egyértelmű a csekély számú kisbirtokos kiléte, de ha az adott törvényhatósági kereteken túltekintünk, már ezen személyek kategóriába sorolását, a Mosón vármegyei javak helyzetét, 309