Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)
Tanulmányok - Dominkovits Péter: Moson vármegye birtokos társadalma a 16. század végén
ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK Pálffy, Trauttsmansdorff, Kuefstein) mellett is jelentős szerepet játszott (GUTKAS 1984. 123.). Leonhard IV. von Harrach 1563-ban a birodalmi főnemesség (Reichsfreiherrenstand) sorába emelkedett, és ugyanezen évben az 1563:LXXVII. tc.-kel a honosítással magyar rendek közé került. A rákövetkező évben szerezte meg a Brück a.d. Leithai uradalmat, amelyhez hozzácsatolta az általa már korábban is birtokolt Mosón vármegyei településeket (Herrendorfot azaz Neudorf /Újfalut és Parndorfot). (ERNST 1954. 60-61., NAGY 1859. 56-57.) A Harrach család az 1590-es években pénzügyi nehézségek közé került, ami átmenetileg e birtokok zálogbaadását eredményezte (ERNST 1954. 61-62.) A 16. századi Mosón vármegye történetében a család más tevékenységéről is ismert; a török elől menekülő horvátok egyik legjelentősebb letelepítői, akik a hadjáratok, seregvonulások során pusztult birtokaikat többször is megtelepítették, így 1551-ben Újlaky Ferenc győri püspök és Leonhard IV. von Harrach a horvátok megtelepítése révén újonnan alapított Parndorf egyházi tizedszolgáltatásáról kötött megállapodást, azt évi 31 magyar forintban megállapítva. Az elpusztult Újfalut (Neudorf) 1570-ben telepítette újra (PÁLFFY-PANDZIC-TOBLER 1999.135-136., 186-187.) 13 A két jelentős birtokos váltás mellett feltűnik egy más tendencia is: a 16 század végén, Rausar Benedek halálát követően, a család fiági magszakadásával, a birtokai leányai között osztódtak meg. A jelentős középbirtok - vizsgálati időszakunkban - több, kisebb egységre esett szét, melyek közül a legjelentősebb Perekedy Miklós csúnyi birtoka volt. A világi birtokosok mellett mindössze két egyházi birtokossal találkozhatunk, akik együtt az adózó porták közel 10 %-át birtokolják. A már említett országos kategória-rendszer miatt mindkét birtokost a Mosón vármegyei középbirtokosság sorába kellene beilleszteni. De ha a törvényhatósági kereteket túllépjük, joggal felvetődik a kérdés: a Győr vármegye meghatározó birtokosai között található, Sopron vármegyében is csekély birtokkal rendelkező győri székeskáptalant nevezhetjük-e középbirtokosnak? Mosón vármegyei birtokát, a szőlőműveléséről ismert Védenyt I. Rudolf király 1588-ban emelte mezővárosi rangra (BEDY 1938. 211.) Hasonló kérdés merül fel az alsó-ausztriai heiligen-kreutzi apátság esetében is. Az apátság zálogba adott Mosón megyei javait 1545-ben nyerte vissza, amikor is I. Ferdinánd a zálogösszeget (4000 Rajnai Forintot) túl csekélynek tartava kormányzati döntéssel a fekvőbirtokokat a kolostornak visszaadta. (ERNST 1987. 77.) A tárgyidőszakban a ciszterciek dominiuma az egyik legstabilabb, legnépesebb uradalom volt. A kisebb világi birtokosok között 10 család 11 településen 99 adózó portát, a vármegyei portaállomány mintegy 13,5 %-át birtokolta. Közülük az Istvánffyt, Jósát, Lipcseyt, Majtényit, Perekedyt országos mértékkel is 307