Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Pusztai Rezső: Római-kori településmaradvány, villa rustica kutatása Mosonszentpéter község keleti határában, a Kecske-földeken

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK dalomban szerte elterjedt kapcsolótűnek itt- (11. kép 21-26.) a leggyakoribb, félköríves fejlapú típusát találjuk. A második század divatjához tartoztak még a különböző állat alakú fibulák. Egy ilyent láthatunk a 10. kép 4. szám alatt, mely tengeri csikóhalat (hyppocampus) ábrázol. A bronzból öntött példányt ónnal vonták be. A 10. kép 5. számú rombusz alakú email díszítésű ruhakapcsoló tű már az 1. század végén megjelenik, de többnyire a 2. század első felében kedvelték. Ugyancsak erre az időszakra és stíluskörbe sorolható a kis rombusz alakú csüngő dísz is (10. kép 3). A 3. században, annak is inkább a végén jelenik meg az omega formájú csat, melyet univerzális tárgyként, fibulaként is használtak. Ettől a helytől nem messze fekvő temetőben mindkét módon való viselését tapasztaltuk. Használata a 4. században is szokásban volt. A településen a hagymafejes fibulák különböző típusait használták. A katonaság révén terjedt el, tapasztalhatóan a falusi férfiak között is. A korai 3. században fellépő kecsesebb példányokat a nők is viselték. A11. kép 28-43 számú töredékek közül a 28, 30 szám alattiak tartozhatnak a korábbi 3. századi típusokhoz. A4, század végére, sőt már az 5. századra utalnak a robusztus, nagyméretű letört gömbdíszek (11. kép 38-40). Ugyancsak a 4. századból az 5. századba vezet át az aláhajlított lábú forma (11. kép 44,45,46). Megjelenésük ezen a vidéken Pannónia 4. század végi, részbeni feladásának kezdetét és egyúttal a korai népvándorláskornak nevezett - népmozgalmakkal terhes - időszak beköszöntét jelzik. A 27. képen ábrázolt bronztárgyak közül elsőként már a korai kelta anyagban is meglévő hatküllős, bronzból öntött kis kocsikereket említeném, mely kétségtelenül vallási szimbólum lehetett (12. kép 8.). Email díszítésű fibulaként, mint nyugatról származó (kelta) import tárgy még a 3. században is használatos. A Fortunával rokonlényegű sorsistennőnek, Nemesisnek ábrázolásain láthatjuk ezt a kereket, mely a szerencse forgandóságát szimbolizálhatja. Nemesis hatalmát a sors kiszámíthatatlan változékonyságának leginkább kitett egyszerű emberek, rabszolgák, katonák félték. E helyütt talált töredék fogadalmi ajándék lehetett. Tisztelete feltehetően a helyi őslakosság hitvilágából ered. Ugyancsak a korábbi kelta eredetű viseletre utaló ékszer töredéke lehet a 12. kép 18. számú, mely gyűrűs tagolásával a pecsételős végű kelta torqesekre emlékeztet. A női viselethez tartozhattak a 12. kép 1,2,6,7. számú bronzból öntött, csatként használt övkarikák. A 7. számún vasnyelv is található. Ugyanilyen lehetett a 6. számú is, egyik felén a hosszú használattól teljesen elkopott példány. Ezek a csatformák már az előbbiekben hivatkozott néhány kilométerrel északabbra fekvő 3. századi temetőben is előfordul29