Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Kőrösi Andrea: A Mosonszentmiklós–Gyepföld dűlőben végzett ásatás állatcsot anyagának értékelése

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK A két adatsor rövidsége miatt sem egymással, sem más, már feldolgozott lelőhely adataival nem volt összevethető, így a kutatás jelenlegi állása pontosabb keltezést nem tesz lehetővé. Körösi Andrea: A Mosonszentmiklós - Gyepföld dűlőben végzett ásatás állatcsont anyagának értékelése Az ásatás során 88 objektumból került elő állatcsont maradvány. A leletek erősen fragmentáltak és konyhai hulladékból származnak. Az összesen 1340 db csonttöredékből 29 db (2,2%) fajra és csontra meghatározhatatlan. 1280 db csont (95,5%) háziállattól és 31 db (2,3%) vadállattól származik Az állatcsontok fajszerinti megoszlása, illetve százalékos aránya: FAJOK/SPECIES DARAB SZÁZALÉKOS ARÁNY Szarvasmarha/Bos taurus L. 619 47,25 Sertés/ 224 17,10 Kiskérődző/ Ovis aries L; Capra hircus 265 (264+1) 20,24 Ló/Equus caballus 70 5,32 Kutya/Canis familiáris 58 4,42 Házi tyúk/Gallus domesticus 39 2,94 Házi lúd /Anser anser domesticus 8 0,60 Meghatározhatatlan 29 2,21 Háziállatok 1309 200 Gímszarvas/Cervus elephus 1 3,2 Vaddisznó/Sus scrofa fer. 1 3,2 Tőponty/Cyprinus carpi 7 22,6 Csuka/Silurus glanis 13 42 "Madár" 1 3,2 "Hal" 8 25,8 Vadállatok 31 100 Az objektumok datálása során három nagy korszakot különítettünk el: a kora-bronzkort, a kelták korát, és az Árpád-kort. (A viszonylag kicsi anyagmennyiség miatt nem látszott célszernek a XII/

XIII. sz. illetve a XIII/XIV. sz. felbontás.) Kis arányát az elemzésemnek a szórványként vagy nem datálható objektumból előkerült csontok képviselik. A csontok nagy része, 74,77 %-a (1011 db) az Árpád-korból került elő. A bronzkorból 150 db (11,19 %), a keltáktól 133 db (9,93%) maradványt gyűjtöttek be a régészek. A továbbiakban a három horizont anyagának elemzését végzem el. 226