Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Bóna István: Befejező ásatás a bezenyei langobard temetőben (1964)

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK Melléklete: Vasrozsda töredékek. Ebből a sírból származik egy kettőskónikus, szürkeszínű, korongolt csupor, oldalain hálószerűén besimított díszítéssel (II. t. 2). Mélysége és helyzete alapján azonos a Sőtér-féle 14. sírral. B. sír. Nem tártuk fel, csupán rögzítettük helyét a térképen. C. sír. M: 150 cm. Mindkét végén lekerekített, 200 cm hosszú, 67 cm széles szabályos sírgödör. Alján koporsóra utaló vörös fakorhadék. Nagy valószínűséggel azonos Sőtér 67. sírjával. D. sír. M: 170-180 cm. Csak részben tártuk fel, belsejét nem bontottuk ki. Az előzőnél rövidebb és keskenyebb sírgödör lekerekített végekkel. Valószínűleg azonos Sőtér 66. sírjával (8. kép). A feltárásról A bezenyei temetőt sikerült teljesen feltárni. Már Sőtér tudta, hogy "a sírmező" délnyugati része, az I-V, VII. illetve 1-12. sírok közvetlen külső szomszédsága a kavicsbányászattal megsemmisült. 1885 áprilisában a kavicsgödör melletti szántóföldön előbb kiásták a 25-49. sírt, majd ezekhez csatlakozva "tisztán" tártak fel további 16 temetkezést (50-65. sír). Ezzel a Sőtér-féle feltárás a délkeleti és északkeleti oldalon elérte a temető egykori szélét. A hátramaradt feladatot a mosonmagyaróvári múzeumban fellelt Sőtér-kézirat sokkal pontosabban jelöli meg, mint Sőtér nyomtatott publikációja: "csak a szántás ENy-i oldalán van még a sírmezőnek folytatása, mit az ott elterülő és az uradalmi birtokot a bezenyei határtól elválasztó gyepben tett kutatás - mely két sírra vezetett - igazolt is. A sírok csakis az ENy-i oldalon terjednek még tova s hol talán a bezenyei határba is átnyúlnak" - Az utasítás első fele pontos volt, az ásatást nem a szántóföld és a dűlőút közötti gyepsoron, hanem a kavicsbánya és a dűlőút közötti gyepen kellett folytatni. Sőtér is erre folytatta, s mint írja, s írását két általunk megtalált kutatóárka bizonyítja, ezekből került elő 1885. évi 16+2 sírjából a két különálló vagy külön talált temetkezés, Sőtér 66. és 67. számú sírja. Ebbe az irányba nemcsak az "egylet anyagi erejének" kimerülése miatt nem tudtak tovább haladni, sokkal inkább az itt felállított egyleti sátor miatt nem, amelynek hegyesmély karólyukát éppen itt sikerült megtalálnunk. A határárokban és a határút menti gyepszegélyen (- a temetőn kívülre eső 68. sírtól eltekintve-) nem volt sír, Sőtér ebbéli reményeiben mi is csalatkoztunk, abban még inkább, hogy a temető a dűlőút alá s azon túl a bezenyei községi földre is átterjedhetett. A helyszínen alaposan tájékozódva ez eleve valószínűtlen volt, mivel az út ma is jól látható emelkedést, kis dombot (ezen volt a temető és a kavicsbánya) választ el az úttól északra eső lapos, vizenyős síkságtól. Az északnyugaton magányosan előkerült 68. sír valószínűleg a 194