Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Tomka Péter: Az árpási 5. századi sír

ARRABONA 39. 2001. TANULMÁNYOK TOMKA PÉTER: Az árpási 5. századi sír A Kisalföld magyarországi része nevezetes térség az 5. század régészeti kutatása számára. Itt kutattunk intenzíven római város (Scarbantia) és erőd (Arrabona) továbbélő - megújuló népessége után, innen származik a gazdag pannonhalmi halotti áldozat-lelet, itt találták az ország eddig egyetlen ép és eredeti helyzetében előkerült hun kori diadémját (Csorna). Az 5. században a provincia területére benyomuló germánság egyik 'Vezérkövülete" a rábapordányi sír. Előkelő helyet foglal el a korszak kutatásában a lébényi harcos sírja, amit Pusztai Rezső tárt fel és publikált (PUSZTAI 1966), valamint szerényebb, mégis méltó társa, a jelen tanulmány tárgyát képező árpási sírlelet. Problematikájuk sok mindenben hasonlít (bár nem azonos), ezért nem véletlen, hogy tárgyaik nemzetközi kiállításokon rendszeresen találkoznak egymással. Méltó, hogy a számos jelentésben, előadásban, katalógusban elmondott, megmutatott, sőt megvitatott árpási hun kori sír összefoglaló közlésével köszöntsük a másik lelet gazdáját, a 75 éves Pusztai Rezsőt. Az első jelentések (SZŐNYI1982, 298, részletesebben TOMKA 1986a, 476) után Bóna István foglalkozott bővebben a sír legérdekesebb leletével (BÓNA 1991, 276, BÓNA 1993, 247-248, az állatfigura fejének fotója: 39. kép ). A síregyüttes lelőkörülményeinek és leleteinek ismertetését, a felvetődő kérdések rövid tárgyalását tartalmazza a Traismauerben 1993ban elhangzott előadásom megjelent szövege (TOMKA 1996b, 49-51), a tárgyakat kiállítottuk a győri Xántus János Múzeumban, szerepeltek a halbturni kiállításon, leírásuk megjelent a kiállítást kísérő könyvben (TOMKA 1996a, 153-154, az arany csatok fotója: 153). Legutoljára Paris Saint-Germain-en-Laye illetve Mannheim múzeumai mutatták be őket (mindkét katalógust a fontosabb tárgyak azonos szép felvételei illusztrálják, a kísérő tanulmányok szövegében illetve a katalógus-részben árnyalatnyi eltéréssel, TEJRAL 2000, 47; Catalogue Nr. 16,132-133; TEJRAL 2001,41, képek: 36,41; Katalog Nr. 2.11,120). A lelőhely és a feltárás A Marcal a római korban, nagy valószínűség szerint Mursella municipium határában torkollott a Rábába - erre utal a római kori város neve. A 4. század végére (legalább is az ENy-i részen, ahol kutatni tudtunk) a 161