Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Gesztelyi Tamás: A győri Xántus János Múzeum gemmagyűjteménye

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK csoportosította a leleteket Börzsönyi Arnold az 1884-1888 közötti szerzemények összesítésében és a 9 évvel később megjelent régiségtári kalauzában is: Kálvária temető, Homokgödöri temető, Államvasúti temető, Belvárosi temető. Sajnálatos módon a gemmákat ő is nagyvonalúan intézte el: "onyxköves gyűrű Győrből, Puntigamtól carneol és egyéb gyűrűkövek" (BÖRZSÖNYI 1897, 20). A gyűjtemény gyarapodásának következő területe Győr környéke volt. Gyűrűk és gemmák származtak a délre fekvő Gicről, Kismegyerről, Láziból, Győrságból, Nyúlfaluból, Écsről, és az ugyancsak nem távoli Ó-Szőnyből (BÖRZSÖNYI 1888,169). Ajándékként Pannónia távolabbi pontjairól is kerülhettek gyűrűk a gyűjteménybe, pl. Sziszekről (Értesítő 1915, 22), a provincián kívüli terület azonban csak egy esetben fordul elő, mégpedig Salona (Spalato, Split; BÖRZSÖNYI 1897, 20). A gyűjtemény készítési idejét tekintve legkorábbi darabja a leltárkönyv tanúsága szerint éppen erről a területről származik (Kat. 1.), de hogy mikor, azt a gyarapodási leírásokban nem sikerült fellelnünk. A formája alapján Kr. e. I. sz. végi kövön a Ganymédés-történet azon jelenete látható, melyben az Olymposra elragadott ifjú a sas képében megjelenő Zeusnak inni ad. A kő sérülése miatt hiányzik mind az ifjú, mind a sas feje, és maga az italnyújtás mozzanata is. A sok ábrázolásból ismert jelenet kiegészítése azonban nem okoz gondot. Ganymédés előrenyújtott kezében ivócsészét tart, melyet a sas felemelt lábával megragad, és fejét előre hajtva inni készül. Az ifjú másik kezével gyöngéden megsimogatja a sas fejét. Vállánál talán köpenyének fodrai lebegnek. Az igényesebb kivitelű gemmák fekvő ovális felületén a sas egyik lábával kis sziklatömbön áll, a kevésbé részletgazdag kerek felületen az ifjú előretolt lábfejére lép. Jelen esetben a gemma készítője a két megoldást ötvözte egymással. Az ifjú előrenyújtott lábát helyezte kis kőtömbre, és erre állította rá a madarat, ily módon őrizve meg az ovális kompozíció motívumát a kerek felületen is. A gyűjtemény szófukar leírásai alapján még két gemma salonai származását lehet valószínűsíteni. Az egyik Börzsönyi Kalauzában így olvasható: "ezüstgyűrű töredék csak karneollal ékített feje van, Salonából, Ebenhöchtől" (20). Ez a Mercuriust ábrázoló karneol gemmával lehet azonos, mely olyan ezüst foglalatban van, aminek alján még gyűrűhöz forrasztás nyomai felismerhetők (Kat. 2.). A másik leírása a következő: "Ebenhöch Ferenc kanonoktól: 1 vésett plasma Salonából" (Értesítvény 1875,55.). A plasma megnevezést a zöld jáspisra szokták használni, ilyenből pedig egy van a múzeumi gyűjteményben, kézenfekvőnek látszik tehát, hogy ezzel azonosítsuk. Rajta álló alak látható kezében fegyverekkel (Kat. 3.). Mezítelensége hérosz voltáról árulkodik. 136