Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Gabler Dénes: L MAG( ) VIRI(lis?). Egy késő-póvidéki terra sigillata műhely

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK felére, főként a Flaviusok korára tehető. Nincs kizárva, hogy a figlina a II. század elején is folytathatta a sigillata-gyártást és ezért kerülhetett áruja későbbi leletegyüttesekbe is. Ha a műhely későbbi működését feltételezzük tulajdonosváltásra kell gondolnunk, mivel a Magdalensbergre szállító Claudius kori fazekas és az esetleg HadrianusAntoninus korban is működő mester nem lehetett azonos személy. Az érmeken kívül érdemes a többi keltezhető lelettípus időrendi helyzetét is számbavenni, mivel ezek a sírokat gyakran pontosabban keltezik mint a pénzek. Ascona S 2 sír A sírban két Vespasianus és egy Galba érem volt. A jól keltezhető leletek közül kiemelhetjük a Drag. 46 (=Consp. 49) formájú itáliai sigillatát, amelyet az I. század második felében gyártottak a II. század első feléig. A két, hasábalakú Isings 50 formájú üvegpalack C. Maccabruni szerint Claudius korától az I. század végéig terjedő időszakra keltezhető. A síregyüttest publikáló P. Donati Kr. u. 80-130 közötti keltezést javasolt, mi inkább az I. század második felét tartjuk valószínűnek. Ascona S 3 sír A sírban számos üvegedény volt. Közülük az Isings 14 formájú olpe és az Isings 55 a típusú üvegkorsó az I. század második felére tehető, míg a többi üvegedényt P.Donati az I. század utolsó harmadára ill. a II. század első két évtizedére keltezte. Ascona S 6 sír A síregyüttesben Consp. 20, Consp. 29 és Consp. 3.3 típusú sigillaták voltak. Előbbiek a Tiberius-Claudius kortól az I. század végéig terjedő időszakra tehetők; a Consp. 3.3 típus gyártása a II. század első felében is követhető. A síregyüttesben talált bronz serpenyő is Claudius / Nero korától az I. század végéig terjedő időszakra keltezhető, ennek alapján a síregyüttes az I. század második felére tehető. Ascona S 17 sír A síregyüttest Faustina maior érme keltezte, de leletek többsége korábbi. Az üvegedények - köztük az Isings 50 a formájú hasábos üvegpalackok, a három Consp. 29.1 ill. három Consp. 34 formájú terra sigillata Claudius uralkodásától az I. század végéig terjedő időszakra tehetők. A síregyüttest P. Donáti az érem alapján Kr.u. 140-180 közötti időszakra keltezte, a mellékletek időrendje alapján azonban feltehető, hogy korábbi üveg ül. sigülataedények is kerülhettek a sírba. Moghegno 11. sír L»M*V edényénkívül a sírban egy Q S [P]? bélyeges, Consp. 3.3 formájú terra sigillata, továbbá Isings 51 b típusú üvegpalack volt. Vala113