Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - László Csaba: A győri Püspökvár építéstörténetének vázlata

TAMUIMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. hogy - a műemlékes gyakorlatban eddig esetenként megvalósítható - teljes körű kutatást (falkutatást és ásatást) nekünk sem állt módunkban végezni. Az épület mindvégig lakott volt, a belső terekben csupán a kivitelezői munkák során vizsgálódhattunk. Terjedelmi okokból most nem kerülhet sor minden felmérés, metszetrajz közlésére, tisztában vagyunk azzal, hogy állításaink igazolását csak egy majdani nagyterjedelmű tanulmányban adhatjuk közre. ( 1. ábra a-f.) A püspöki palota a város fölé emelkedő Káptalandomb északnyugati sarkában található. Ma többszintes, hosszú L alakú épület, melynek nagyobb szárnya észak-déli irányban fekszik, a rövidebb - szélesebb szárny pedig ennek északi végétől indul nyugat felé. A két szárny ízesülésénél van a kapualj és felette a városképet évszázadok óta meghatározó torony. A győri Püspökvár a legteljesebben megmaradt középkori püspöki rezidencia a mai Magyarországon. Az épület, az újkor első két századát leszámítva, folyamatosan püspöki lahóhelyként szolgált, ezért kutató elődeink is csupán kisebb részleteit vizsgálhatták. A palota néhány középkori részlete azonban már szondázásaik előtt ismert volt. Az északi szárny falában lévő ún. menekülő folyosót (osonka, török pince stb.) tartották a vár legkorábbi -13. század második felére keltezett - részének, a lakótorony lépcsőjének. Az ülőfülkés kapualj és a kaputoronytól délre lévő, kétszintesnek tekintett Dóczy kápolna az ismert emlékek sorába tartozott. Utóbbi építési idejét az egyik támpilléren lévő évszám 1487-re határozta meg. A kapualjban végzett ásatás során tártuk fel a legkorábbinak tekinthető kőépület falmaradványát. (2. ábra) Törtkövekből épített, vakolt felmenő falából mindössze 10-15 cm maradt meg. A falhoz terazzópadló futott, az egykor belső térből észak felé ajtó nyílott. Az épületet, amelynek teljes alaprajzát nem volt módunk meghatározni, a domb szintviszonyai alapján középkorinak kell tekintenünk. Nyugati kiterjedése nem lépte túl a kapualj mai nyugati falsíkját, keleti falának meghatározása a későbbi szárazárok miatt nehézkes. Nem zárhatjuk ki, hogy egy kelet-nyugati irányú, esetleg több traktusú épület volt. A közelebbről meg nem határozható korú épületet elbontva építették fel a püspök L alakú palotáját, amelynek közel a csuklópontjában van az ülőfülkés kapualj. A téglaépület a székesegyház előtti utca(?), tér(?) nyugati oldalán emelkedett. Északi szárnyában hevederes harántfallal két részre osztott, kőkonzolokon nyugvó fafödémmel lezárt földszint felett 98