Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)
Tanulmányok: - Takács Miklós: Polírozott kerámia a kora középkori Kisalföldön
TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. 43 CNH 1.98-100, Huszár Lajos: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute. Corvina [Bp. 1979], 40, Nr. 72. 44 HOLL1973,198,203. 45 Gáborján A.: A győri lábbeli alakú kerámiaedény. Arrabona 2(1960) 23-30. 46 Ezen edénytípusról lásd: Török Gy.: Die Bewohner von Halimba im 10. und 11. Jahrhundert. ArchHung 39. Bp. 1962, 61. 69. t. 87, 149, 313; Mesterházy K.: Honfoglalás kori kerámiánk keleti kapcsolatai. FA 26(1975) 99-115; A. Kopersky - M. Parczewsky: Das altungarische Reitergrab von Przemysl (Südpolen). ActaArchHung 30(1978) 223-224; Bona I.: Arpadenzeitliche Dörfer, Kirche und Friedhof am Marosfluss. ActaArchHung 37(1985) 227-229; Wolf M.: Előzetes jelentés a borsodi földvár ásatásairól (1987-1990). JAMÉ 3032(1987-1989) 427-428. E sorok írója új szempontokat igyekezett felvetni a "hengeres nyakú" edények rendszerezéséhez egy, a közelmúltban felolvasott tanulmányában: Takács, M.: A magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori edényművesség térképészeti vonatkozásai. In: Honfoglalás és Árpád-kor. A Verecke híres útján tudományos konferencia anyagai. Szerk.: Makkay J. - Kobály J. Ungvár 1997, 77-80. 47 Részletesen elemeztük az Árpád-kor végi, tölcséres állású, bordázott fazékperemeket egy korábbi munkánkban: TAKÁCS 1996,157. 48 Az osztrák importból származó, állatfejes kiöntőkkel rendelkező korsókat részletesen elemezte HOLL 1963, 324. old, 21. kép. A nyugati importok közül korai volta miatt bír kiemelkedő jelentőséggel a győri Püspökvár területén kibontott tárolófazék: Tomka P.: Győri ispáni vár. In: "Őseinket felhozád..." A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Szerk: Fodor I. Bp. 1996, 424. old. 1. kép. A hazai készítésű edények között meglehetősen társtalannak tűnik a néhai Zemplén megyei Abarán (Oborín, Szlov.) gyűjtött darab: Ruttkay, A.: Stredoveké osídlenie v Oboríne. Vychodnoslevensky pravek 1(1970) 6. ábra 5. Egy további, szintén meglehetősen ritka forma a budai Várhegy leletanyagában dokumentálható: ZOLNAY - BOLDIZSÁR 1977, 46. t. 8. A felsoroltakon túl a kisalföldi térségből Tatáról került múzeumba kézikorongon formált, kiöntőcsöves korsó. Ezen edény 12. századi keltezése azonban a dolgozat írója számára felettébb bizonytalannak tűnik: Kemecsi L. - Kisné Cseh J. et alii: A magyar kerámiaművesség ezer éve. Katalógus. Tata 1996,13. sz. 49 E formai elem ui. alapvető tipológiai jellemzője az un. kiöntőcsöves korsónak: Garam É.: A későavarkori korongolt sárga kerámia. ArchÉrt 96(1969) 229, 235. old, 1. kép 3; Vida T.: La ceramica. In: Gli Avari. Un popolo d'Europa. [kiállítási katalógus] Szerk.: J. Cenatore G. C. Menis [Udine 1995], 106. Akisalföldi térségben ilyen edényt sikerült kibontani pl. az alábbi sírokban: Érsekújvár (Nővé Zámky, Szlov.) 176. sír: Cilinská, Z.: Slawisch-awarisches Gräberfeld in Nővé Zámky. Archaeologia Slovaca, Fontes VII, Bratislava 1966, XXXVI, T. 43, LXXXI 1.11, Győr - Téglavető-dűlő: Fettich N.: Győr a népvándorláskorban. Győr szab. kir. város monográfiái. Győr története a tizenharmadik század közepéig. Győr 1943, XXXIX. t. 5. 50 SZŐKE 1992, 68-71. 51 Egyetlen, kiragadott példaként lásd a Révkomárom (Komárno, Szlov.) - Hajógyár, 11. sír edényét: Trugly S.: Griffek és oroszlánok népe. Pozsony 1994, 55. kép. 52 Lásd pl. az alábbi leltári számokon őrzött leleteket: 69.10.215, 69.10.216, 69.10.231, 69.10.246. stb. 53 TAKÁCS 1996,156-157,167-169. 54 így pl. ilyen edények hiányoznak mind a régebben feltárt települések, mind pedig az Ml autópálya leletmentései során kibontott telepek leletanyagából. Lásd pl. : Tomka P.: Avar település Győr, Bokányi Dezső utcában. Arrabona 24-25(1988) 35-61; Uő.: A sopronkőhidai 9. századi település. Arrabona 36 (1998) 45-84; vagy Takács M.: Die awarenzeitlichen Siedlungen von Lébény. In: Reitervölker aus dem Osten, Hunnen+Awaren. Burgenländi36
