Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Arcképek - Grábics Frigyes: Szávay Gyula (1861–1935)

ARCKÉPEK ARRABONA 38. 2000. kivonatolja az alapszabályokat, jegyzőkönyveket, összefoglalja a szervezet, az igazgatás, az egyes üzletágak történetét. Az azonos szerkezetű éves jelentésekből adatsorokat képez; a tisztségviselői névsorok jól illusztrálják a győri gazdasági elit családi-rokoni kapcsolatait. Figyelmet felhívóan részletezi az intézmény jótékony célú tevékenységét is. Önadminisztrációjának teljesítménye, hogy 1899-ben a győri kamara kiküldötteként részt vett a philadelphiai nemzetközi kereskedelmi kongresszuson és kiállításon. A Győri Hírlap október 24-től folyamatosan közli beszámolóit a kongresszusról, a kiállításról, egyéb programjairól. December közepén érkezik haza, előadások sorozatát tartja, majd mindebből kötet is készült Túl a tengeren címmel. E kötet tanulmányokat, karcolatokat tartalmaz Amerikáról, "élete különösségéről és okosságáról", a tengeri útról és minden egyébről, amin "az ember szeme ilyenkor megakad". A verses és prózai bevezetés után a kötet első része az amerikai iparról és kereskedelemről ad képet. Alaptétele: "Amerika egy olyan birodalom, amelyben mint hódítók az iparosok és kereskedők képezik az uralkodó osztályt, az ő igényeikhez mérten van berendezve az az egész világ, az alaptörvényekbe anyagi érdekeik örökös védelme van befoglalva, az államgépezetet a gyári gépek transzmissziója hajtja, a hivatalnokok és a közfunkcionáriusok tulajdonképpen magasabb fokú üzletsegédek, a katonák mintha boltőrök lennének, s így él a hatalmas amerikai ipar a maga külön világában, egy mélységes mély tenger és egy áttörhetetlen vámgyűrű körülölelő védkarjai között." (Szávay 1900. 6.o.) Munka, tisztesség, előítélet-mentesség, egyéni függetlenség - ezekben látja az amerikai élet és gazdaság fő jellemzőit. Érdekfeszítően szól a kereskedelemről, a vasútról és a reklámról. Úgy látja, hogy "magyarok, olaszok, lengyelek és oroszok képezik a legalsóbbrendű bevándorlási anyagot: lenézés, ellenszenv, üldözés a részük ott." "E néhány nemzet iskolázatlan része került Amerikába, kiérkezve csalódás éri, igen nehezen talál magára és segítségre. Nagybaj, hogy a magyarok átlagosan rossz híre a tisztességesekre is ránehezedik." (Szávay 1900. 20-21.o.) A kötet második része szól a kereskedelmi világkongresszusról. Alapos tájékoztatást és éles szemű megfigyelést ad színes előadásban. A kötet harmadik része: riportok (Látogatás a Fehér Házban, Philadelphiában és más városokban), apró észrevételek és az itthon tartott előadások szövege. Részletesen és színesen beszámol erről az utazásról a Győri Hírlapban és az országos sajtóban is. 332