Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Arcképek - Horváth József: Gladich Pál (1855–1922)

ARCKÉPEK ARRABONA 38. 2000. kompon és résztvett Gladich tanfolyamain, az teljesen más szellemben tér vissza munkájához. Gladich Pál pedig minden alkalmat megragadott póttanfolyamain kívül is - a gregorián terjesztésére: 1906-ban pl. az Eucharistia-Egyesület Felsőkismartonhegyen tartott éves közgyűlésén beszélt paptársainak a gregorián ének szépségéről. Végezetül Gladich Pál szerteágazó tevékenységének ismertetését korántsem merítettem ki dolgozatomban. Befejezésképpen csupán egyetlen kérdéshez fűzök még néhány megjegyzést: milyen volt kapcsolata Magyarkimlével, ahol életének több mint felét, aktív pályájának pedig csaknem egészét töltötte? Az eddig elmondottakból láthattuk: az itt alapított és működtetett nyomda, az itt kiadott könyvek és lapok nemcsak a másutt élők előtt tették ismertté e kis falu nevét, de közvetlenül is hatottak az itt élők műveltségére. Még inkább így van ez az említett énekkarral, melynek tagjai "egy életre" megtanultak kottát olvasni, latinul szépen énekelni. De nemcsak énekkart, zenekart is alapított Gladich Pál, melyet saját költségén szerelt fel és ő taníttatta ki annak tagjait! A zenekar - mely nemcsak egyházi ünnepeken lépett fel, hanem bálokon, mulatságokon is és nemcsak Magyarkimlén, de más falvakban is népszerű volt - az első világháború alatt a bevonulások miatt felbomlott; de az "elvetett mag"-nak biztosan szerepe volt abban, hogy a két világháború közötti időszakban itt működő plébánosok és tanítók ismét fellendíthették a falu zenei életét (vö.: KRÓNEISZ 1999). Gladich Pálról más tekintetben is elmondhatjuk, hogy minden jó ügyet támogatott. Magyar- és Horvátkimle közös önkéntes tűzoltó egyesületének megalakulásakor, 1888-ban pl. 100 forintot adományozott az egyesület céljaira; megjegyzem: egy mázsa búza ára akkor 7 forint körül volt...! Részt vett más egyesületek életében is: 1910-ben pl. a Magyarkimléi Gazdakör elnökeként írta alá annak alapszabályait. Támogatta a falu elesettjeit, árváit; de építtetett 1883-ban - özvegy édesanyjával közösen egy "csinos kápolnát" Magyaróváron a Hildegard Jótékony Nőegylet álta 1 működtetett óvoda mellé is (CSELLEY 1928. 131. o.) - nyilván jelentős anyagi áldozatokkal. Gladich Pál számára Magyarkimle nem a világtól való elszárkózást jelentette, hiszen aktívan részt vett innen több szakterület életében is. Innen utazott hazai és nemzetközi kongresszusokra, innen küldte írásait 322