Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Arcképek - Horváth József: Gladich Pál (1855–1922)

ARCKÉPEK ARRABONA 38. 2000. munkát említek, melyek más műhelyekből kerültek ki, de kiadásuk költségeit ő vállalta. A Győri Egyházmegyei Könyvtár Jauriensia-gyűjteményének katalógusában találtam rá egy 1881-ben Bécsben megjelent német munkára, mely a Lourdes-i csoda leírását tartalmazza (Lourdes 1881). Címlapja csak annyit "árul el", hogy a könyv szerzője egy Győregyházmegyés pap; az egykori könyvtáros azonban Gladich neve alá sorolta be, megjegyezve: "Szerző nevét a megemlített plébánia nevéből tudjuk". Hogy az említett füzet Gladich Páltól származik, azt egy későbbi munka is valószínűsíti; 1892-ben ugyanis ő vállalkozik Ackerl "A lourdesi Boldogasszony vagy kinek van igaza?" címmel "magyarított" kötetének győri megjelentetésére (ACKERL 1892). A kötet népszerűségét mutatja, hogy három évvel később második kiadására is szükség volt. 1892-ben egy regényt is kiad Gladich Pál: "A hit diadala vagy képek egy amerikai ültetvényes család életéből" című munka szerzőjét a címlap nem jelöli, csupán annyit jegyez meg: "Magyarítá: M. J. plébános". Az említett, az olvasók szélesebb körének szánt kiadványok mellett szerepel az általa kiadottak között szakkönyv is: Tornyay Ferenc "Orgona és orgonálás az egyház szolgálatában" című munkája, melyet 1906-ban többek között e szavakkal bocsátott útjára: "Az Orsz. M. Cäcilia-Egyesület volna hivatva e hézagpótló munka kiadására, miután azonban az előbb felsorolt munkák kiadása az egyesület pénztárát nagyon is igénybe vette és emellett a pártolás aránylag még csekély, az egyesület mostanában nem vállalkozhatott jelen munka kiadására. Nehogy azonban ennek daczára az oly szükséges munka kiadása késedelmet szenvedjen, csekélységem vállalkozott erre, óhajtván ezáltal is a jó ügynek némi szolgálatot tenni." (TORNYAY 1906. 4. o.) E könyv - mely 2 koronáért volt megvásárolható a magyarkimlei plébánián - valószínűleg sikeres volt, hiszen - amint arra Gladich is utal - a karnagyok, kántorok, orgonisták mellett közvetve a lelkipásztorok, templomgondnokok, képzőintézeti és papnövendékek is hasznosíthatták a benne foglaltakat. Megjelenéséről több lap tudósított lelkesen. Az említett művek jellege, valamint az idézett előszó-részlet jól mutatja Gladich Pál áldozatkész hozzáállását; e szellemben áldozott más, általa jónak tartott célok érdekében is. E tulajdonsága közismert volt kortársai előtt: erre utal az is, hogy Haller János 1941-ben elkészült munkájában Mosón megye híres embereinek sorában Gladich Pált mint könyvkiadót említi, aki egyházzenei munkákat adott ki (HALLER 1998.148. o.). 316