Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Tóth László: Millenniumi ünnepségek Győrött és a vármegyében

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. Győrszentmárton vagy Pannonhalma? A Győr-Bakonyszentlászló vasútvonal megnyitásával vitás ügy merült fel Győrszentmárton nagyközség és a bencés monostor között. A vitára az szolgáltatott okot, hogy a vasútállomás elnevezése "Pannonhalom" lett. Az állomás ugyanis a nagyközség területén van, emiatt az eljárás sérti a község lakóit és vezetőit. A hivatalos jegyzéken Győrszentmárton szerepel, ráadásul járási székhely szolgabírósággal és járásbírósággal. Pannonhalma pedig nem egyéb, mint a bencés rend magántulajdona, épületeik, a vár, a rendtagok és a szolgaszemélyzet fenn van "Szent Márton hegyén", több kilométerre az állomásától. A több ezer lakosú nagyközség az ügyben a kereskedelmi miniszterhez fordult orvoslásért ugyanis kezdetben az állomás Győrszentmárton név alatt szerepelt, csak a vasút megnyitása előtt változtatták át Pannonhalmára. Az 1896-os év nagy győri halottai 1. Karvasy Ágoston (Győr, 1809. május 1. - Bécs, 1896. január 21.) Egytemi tanár, a jog, az állam- és közgazdaságtudomány professzora. Az MTA levező tagja (1846.) Középiskoláit Győrött, az egyetemi tanulmányait Pesten végezte, majd ott lett ügyvéd. Nagyváradon kezdte tanári működését, 1838-ban saját kérésére a győri jogakadémiára helyezték át. Győrött jelent meg A magyar váltójog c. munkája. 1846-ban a pesti egyetem tanárává nevezték ki, de Győrött is folytatta tanári munkáját. Polgári-liberális szellemet sugárzó előadásaira a Pesten és Győrött szép számmal sereglett a hallgatóság. 1848-ban ő volt az akadémia nemzetőr parancsnoka. 1849-ben megszüntették a győri jogakadémiát "1848-as bűnei miatt", ezért a pesti egyetemre vonult vissza, s csak a tudománynak és oktatásnak élt. 1868-ban vonult nyugdíjba és Bécsbe költözött, ahol a millennium évében hunyt el. Életművében a politika, a jog- és közgazdaságtudomány elméleti kérdéseit vizsgálta szerves egységben, több mint tíz kötet kiadása során. 2. Holdházy János (Vác, 1840. február 18. - Győr, 1896. április 15.) Győr egyházmegyei kanonok, címzetes püspök, pápai kamarás, dégi apát. A középiskolát a győri bencés gimnáziumban, teológiát a Felső Papnevelő Intézetben végezte el. Simor János püspök mellett lett titkár; 1872-ben a Kisebb Papnevelő Intézet rektora. Tanár a győri jogakadémián. 1877-ben József főherceg fiainak nevelője Alcsuton, ahol 1892-ig végezte neyelői munkáját. Ekkor visszatért Győrbe és a városi közgyűlés tagjaként lelke281