Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Tóth László: Millenniumi ünnepségek Győrött és a vármegyében

TANULMÁNYOK ARRARONA 38. 2000. polgárság és lakosság egyénileg is gazdagodott, javultak életkörülményei. (Tóth 1995, 206-207.) Az ipari és kereskedelmi vállalkozó rétegnek széle­sedett a gazdasági mozgástere s az infrastrukturális beruházásokkal (bér­lakások, csatornázás, vízvezeték, útkövezés, telefon stb.) Győr is gyara­podott, s elindult azon az úton, amelyen kialakulhatott egy komfortos, civilizált, a jövő századot sejtető európai polgári értékrend. A látványos, nagyszabású és felettébb mozgalmas millenniumi meg­emlékezések során nemcsak a gazdag és sikeres polgárság érzett az ezer éves évforduló okán nemzeti emelkedettséget és némi történelmi büsz­keséget, hanem a szegényebb lakosság is. Valós volt, hogy az 1896-os esztendőt - a sajtó szóhasználatában - egész éves "örömünnepet", a nemzeti érzésektől áthatott, feltüzelt emocionális állapot jellemezte. A millenniumi "sokadalmakhoz", a nemzeti jelleget kihangsúlyozó, külső körülmények is hozzátartoztak, amelyek fokozták a hangulatot és színesítették a rendezvényeket. Kacagányos díszmagyarba öltözött vezetők, felvonulások, körmenetek, lovas bandériumok, romantikus történetszemléletre építő, patetikus szónoklatok, szavalatok, zászlók és turulos emlékművek, megyei, városi, iskolai és egyleti ünnepségek, jel­szavak, díszkapuk, girlandokkal körülvett nemzeti jelképek, fello­bogózott köz- és magánépületek, fehér és magyaros ruhába öltözött szüzek és sok-sok virág jelezte országszerte, így Győr megyében is a millenniumi ünnepségek emelkedettségét. Ezek csak fokozták a közhan­gulatot, bizakodóvá tették a jövőt és elfedték a "mélyben lappangó" gondokat. Pozitív életérzések uralták a közéletet, ám nem sejtették, hogy mit hoz a jövő, egyszerűen csak bizakodtak és hittek a szebb-jobb jövőben. Ezért érezzük igaznak egy, 20. századi gondolkodó mondatait: "Ahol fetisizált ceremónia zajlik ott hiányzik a jövő dimenziója. Ilyenkor nem is a valóságos múlt felé fordulnak, nem annak nembeli értékeit örökítik át, hanem alapvetően a fennálló szentesítését, rögzítését, hamis dicsfénnyel övezését szolgálják". (Ancsel é.n. 74-78.) 3. Millenniumi "sokadalmak" Győrött és a vármegyében Megyei Díszközgyűlés: 1896. május 11. (Gy.H. 1892. május 12.) A megyeháza ezen a napon ünnepi díszben fogadta a vendégeket. Az épületen nemzeti színű zászlók lengtek, a nagytermet hatalmas portréfest­mények díszítették. A szónoki emelvény mellett a megyei bandériumi zászló volt, melyre díszesen öltözött hajdú ügyelt kivont karddal. A megyei bizottsági tagok (89 fő) díszmagyarba öltöztek, a karzaton he­265

Next

/
Oldalképek
Tartalom