Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)
Tanulmányok: - Enzsöl Imre: Millenniumi ünnepségek Moson megyében
TA NULM ÁN Y O K ARRABONA 38. 2000. Május 9-én került sor a legérdekesebb iskolai-községi (sőt városi) megemlékezésre Magyar-Bruck (Bruckneudorfl községben. A furcsaságot nem csak a késői faültetés okozta, de a község sajátos helyzete is. Még közös volt a közigazgatása a Lajta túlsó partján fekvő Brück várossal. Az osztrák Bruckban volt a hálaadó istentisztelet, amelyen a bruckújfaluiak is részt vettek, valamint az iskolások teljes számban. A határhídnál cigányzenekar várta az elöljáróságot, és Rattay Katalin állami tanítónő az osztrák polgármester mellére tűzte a kokárdát, aki örömmel fogadta mint magyar bíró. A megható jelenet után 3 fát ültettek el. A millenniumi faültetés jelentőségét Holczer József állami tanító méltatta. (MML. 1896. május 17.) (A közös megemlékezésen kívül az iskola külön is megtartotta az említett saját ünnepélyt.) A fentiek alapján elmondható, a brucki ünnepség kiváló példája volt annak, hogy osztrák és magyar polgárok közösen emlékeztek meg a honfoglalás milleniumáról. Hegyeshalomban (Strass-Sommerein) szintén május 9-én volt az ünnepély, amelyen a három iskola (evangélikus, katolikus, Hegyeshalomhoz tartozó Szaida községi) tanulói játszották a fő szerepet. A megemlékezés a templomban kezdődött, ahol már elhangzottak az énekek, szavalatok és tanítói beszédek is. Délután 1-kor a gyerekek a Füzes erdőben gyülekeztek és felvonulva végigjárták a községet. A menet díszéhez járult az önkéntes tűzoltó testület is. 25 nemzeti zászlót lobogtatva a menet a lakosság tetszését kivívta. A fegyelmezett program után ismét a füzesben folytatódott az ünnep. Akisdiákokat megvendégelték, e célra a község 15 Ft-ot adott és a szülők is gyűjtöttek - és azok felszabadultan játszottak, táncoltak, ugráltak. Közben hazafias dalokat adtak elő. Az ünnepen 300 gyermek vett részt. (MML. 1896. május 17.) A lakosságot a cikk viszonylag kevéssé emeli ki, pedig az előkészítéstől (pl. adományok) a sorfal állásig szerepet vállalt. A lakosság többsége ekkor még nem tudott magyarul a községben. e./Egyleti megemlékezések A magyar nyelv és szellem legavatottabb letéteményese a megye egyletei közül az aktív Magyaróvári Széchenyi Kör volt 1881 óta. (Enzsöl 1998 b.) Rendezvényei közé mindig bevették március 15. megünneplését is. Ez volt az ún. " Hazafias estély", amit alakulásuktól megtartottak. Mosonban csak a századelőtől tudták ezt az ünnepet állandósítani. (Enzsöl 1998 a.) Március 15. ekkor még nem volt elfogadott ünnep, ezek az évek tették Mosón megyében is azzá. (Az állami ünnep természetesen az 1848. áprilisi törvények szentesítése maradt.) 244
