Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Enzsöl Imre: Millenniumi ünnepségek Moson megyében

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. A vármegye vezetői a lovasbandériumban való sikeres fővárosi szereplésen kívül részt vettek a nagyobb helységekben (Mosón, Nezsider, Köpcsény) tartott bankettokon. E helyeken fontos volt a jó kapcsolattartás a nemzetiségi lakosság érdekeltté tétele miatt; a Mosón megyei német ajkú (Heidebauer) lakosság vezetőinek ugyanis megvolt a fogadókészségük és hajlandók voltak a magyar honfoglalás évezredét megünnepelni. A horvát lakosság körében ez az ünneplés könnyebbnek tűnt. A németek nagyobbik része nem is tudott magyarul, ellentétben a magyar államnyelvet jobbára megértő horvát nemzetiséggel. Persze egy ünnep alkalmával az érzület volt a fontos, s ezt nem lehetett csak nemzetiséghez kötni. A megye egyébként nem költött sokat a millenniumra. A rajkai német parasztház Budapestre szállításának felerészbeni költségei alól ügyesen kitért. (Mosonmagyaróvári Levéltár, Vármegyei közgyűlési iratok 189495.) így megyénket nem képviselte tájház az ezeréves kiállításon. Talán ez is magyarázza Rajka járási székhely hivatalosan negatív viszonyulását a megyei községi megemlékezéshez. A megyei hatóságot lekötötték bizonyos, belső ellentételeik, amelyek abból származnak, hogy a frissen hatalomra került Pogány József-féle csoport ekkortájt ismerkedett a munkával, s ezért még óvatos volt. Csak ezután kezdődött a megyei székház építése, és 1900-ban készítették el Zala György munkáját Ferenc Józsefről (MVM. melléklet 1900. június 24.) A császár és a király megyénkben nagyobb népszerőségnek örvendett, mint pl. a Nagy Magyar Alföldön. Személye összekötő kapocs is volt a megye német nemzetisége felé. (A nívós szobrot - az 1921 októberi megszálláskor - az osztrák soviniszta szocialisták a Lajtába fordították, de megmaradt.) b./Iskolai megemlékezések A központilag irányított iskolarendszer az állam fontos eszköze volt a nemzeti nyelv és szellem terjesztésében. Az iskolák jelentősebb része azonban 1879-ben még nem volt állami tulajdonban és sok iskola oktatási tárgyai közé sem vette fel (vagy csak színleg) a magyar nyelvet. A legtöbb helyen ez már megtörtént, de az egyház és számos (módos) német falu nehezen volt befolyásolható. (Azért az is előfordult, hogy a magyar tanfelügyelőt a császári himnusszal fogadták a századfordulón is az Ausztriához közeli iskolákban.) A közoktatásügyi miniszter a 704. számú rendeletében országosan egységesen meghatározta az iskolai ünnepségek és millenniumi megemlékezések pontos napját (május 9.) és tizenkét pontból álló tervezetet bocsájtott közre az iskolai ünnepségek megkezdéséhez. Még az emlékfák, 237