Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Almási Tibor: V. László esküje a Hunyadi háznak. (Gyárfás Jenős és a Millennium)

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. hogy nagybátyja gyilkosait meg fogja büntetni. Röviddel az ünnepélyes eskütétel után azonban V. László elfogatja és lefejezteti Hunyadi Lászlót. Gyárfás műve azt a jelenetet örökítette meg, amikor a király esküre emelt kézzel ígéri meg Hunyadi Lászlónak, hogy adott szavát örökre megtartja. A probléma, ami Gyárfást foglalkoztatta az volt, hogy a magyar középkor történelméből kiragadott esemény miként ültethető át a XIX. század utolsó évtizedének politikai talajára. Elemezve és összehasonlítva a két időszakot, meghökkentően érdekes párhuzamokat lehet felfedezni. Az 1848-49-es forradalom után a haladó szellemet képviselők túlnyomó része börtönben sínylődött vagy emigrációba kényszerült. Az itthon maradottak politikai alkut kötöttek a korábbi privilégiumok megtartásáért, és a befolyását veszni látó nemesség egy része hajlandóságot mutatott arra, hogy az ország érdekeit feláldozza a Habsburgoknak. Ausztria, kihasználva a zavaros magyarországi viszonyokat, bevált politikai eszközéhez folyamodott: a megosztás érdekében feszültséget keltett a különböző pártok és népek között. Szemtől szemben - ugyanúgy mint V. László idejében - két politikai erő állt: az egyik minden rendelkezésére álló eszközzel az ország jelenét és jövőjét óvta, védelmezte, míg a másik Magyarország gyengítésének kockázatával is a saját érdekeit helyezte előtérbe. A két történelmi szituáció kísértetiesen hasonlít egymáshoz ! A kérdés csupán az, lehet-e valamilyen érvet szolgáltatni annak igazolására, hogy Gyárfás Jenő valóban politikai aktualitással akarta felruházni V. László esküjét? A kérdés annál is indokoltabb, mivel a kompozícióval foglalkozó korabeli írások csupán művészeti, esztétikai szempontból közelítettek hozzá, hangsúlyozva érzelmektől és kifejezőerőtől mentes színpadiasságát, a részletek finom kivitelezését, tudatosan vagy akaratlanul elhallgatva tényleges mondanivalóját. Gyárfás Jenő Habsburg-ellenes meggyőződése -jórészt a 80-as években publikált írásaiból - közismert volt mindenki előtt. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy az V. László esküje a Hunyadi háznak jobb felső sarkába a művész Petőfi Sándor versének egyik szakaszát írta fel: Megesküszik a király Hunyadi Lászlónak Esküszöm az égre, Az ég Istenére, Bántani nem foglak. A versszak felvitele a képre egyszerű magyarázó elem lenne csupán? Nem valószínű. A kép kompozicionális felépítése ugyanarra a tényre utal, hogy Gyárfás a hazaáruló esküszegőket tudatosan állította szembe az ország érdekeit védőkkel. 226