Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Csécs Teréz: Szent Istvánról és az államalapításról a Tudományos Gyűjteményben

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. Hungáriáé... kiadását ) 1839-ben egy könyvismertetés kapcsán. A cseh Franz Palaczky történetírói munkásságát méltatva írja: Palaczky nemcsak "nevének igazi, tagadhatatlan érdemet szerzett a tudós világ előtt; hanem nekünk is egy nemzeti Históriának - mellynek mind eddig, fájdalom! híjával vagyunk - kidolgozására példát adott, 's dicső pályát mutatott".' Z. monogrammal 1841-ben jelent meg könyvajánlás Julius Schneller német történetíró Magyarországról szóló, később részletesebben is­mertetendő munkájáról, amelynek bevezetésében fordítót keres a múnek, "históriai munkánk olly nagy hiányában". A TGy-ben olvasható történeti munkák között is külön érdekes Tatay János lövői plébánosnak az 1831. évi 3. számban megjelent felhívása: "A' Haza' Tudósaihoz! Róma felállításának százados ünnepeit háladatosan megüllötte különbféle áldozatokkal, játékokkal; 's emlék jelekkel örökítette, ezt bizonyítják a' történet irók, különösen Sosimus; ezt bizo­nyítják az illy alkalomra veretett pénzek. De az is bizonyos, hogy a ' Római birodalom' felállításának ezeredik esztendőjét (248 Kr. Szül után) ... temérdek költséggel 's fénnyel innepelte. (...) Hazánk, megalapításának századait tudtommal nem innepelte. Elközelített fennállásának ezeredik esztendője. De vallyon mellyik az? És miképpen lehetne azt a' Magyar Nemzethez illendőleg megülleni? Ezen két kérdések megfejtésére bátorkodom a' boldog Hazának Tudós férjfiait felszólítani, mert nem szégyen, úgy vélem, egy hajdani dicső Rómának a' Nemzetiség', 's önnön Nagyságok' érzéséből származott szép cselekedetét 's példáját követni..." Hogy mi indította Tatayt erre a felhívásra? Csak találgathatunk: a "korszellem": a romantika, amelynek nyelv- és múltkul­tusza történeti tárgyak irodalmi feldolgozására inspirálta a kortársakat; az 1820-as években az irodalomban nyomon követhető tendencia a dicső nemzeti múlt nagy epikus ábrázolására ; irodalmi kapcsolatai (Berzse­nyivel, Kazinczyval, Kis Jánossal, Dukai Takách Judittal stb.); esetleg egy olvasmányélménye, a TGy-ben az előző években folyó nyelvészeti, történeti vita , a forrásközlések? A Tatayról található életrajzi adatok alapján nem kapunk választ. Közelebb vihet bennünket a közhangulat megértéséhez Kölcsey Ferenc 1830. évi beszéde, amelyet az V. Ferdinándot megkoronázó országgyűlésről visszatérő Szatmár megyei követek fogadásakor mondott: "Minden országgyűlés ünnep nekünk, ezer­esztendős alkotmányunknak [kiemelés tőlem - Cs.T.] s a nemzeti közöröm­nek vagy fájdalomnak ünnepe..." 1839-ben Tatayt hívták meg Bécsbe, hogy mondjon beszédet a szokásos Szent István ünnepen, amelyet "A magyarok első királya szent István 197

Next

/
Oldalképek
Tartalom