Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: Szent István barokk képkultusza Győrött

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. 13 Galavics 1971, 16; Szilárdfy 1999, 72. A koronafelajánlási jelenet kialakulásának kérdése máig sem tisztázott. Hoffman Edit a képtípus XVII. századi létrejötte mellett érvelt, amelyhez előképül az Augustus császárt és a tiburi Sibillát bemutató ábrázolások szolgáltak volna (Hoffman 1944, 168-187). Ezzel szemben Takács Imre felvetette (Takács 1989, 20-25), hogy a képtípus az Anjou-korban alakult ki a templommodellt felajánló donátor ikonográfiái sémájára. Bár a szerző direkt példa segítségével nem tudta koncepcióját alátámasztani, a templomfelajánlásnak, mint a koronafelajánlás előképének meghatározása elfogadhatónak tűnik. A datálás kérdése már problematikusabb. Mindenesetre a két képtípus még a XVII-XVIII. században is egymásba játszhatott, mint azt a győri székesegyház Szent Istvánt megjelenítő bronzdomborművének és faragott padjának az alábbiakban elemzendő ábrázolásai is tanúsítják. A korai példák kapcsán - mint láthattuk - a királyok-imádása ábrázolások mintakép szerepe is valószínűsíthető. 14 Szemben Szilárdfy 1984. 34. képmagyarázatával. 15 A képet 1882-ben eltávolították a főoltárról s darabokra vágva az oratóriumban helyezték el. Restaurálására és visszahelyezésére 1957/58-ban került sor. A restaurátor Borsa Antal volt, aki a meglévő darabokból egy 1882 előtti fénykép alapján alkotta újra a képet. A munka során tett megfigyelései nem támasztják alá azt a korábban felvetődött s az óta is minduntalan előkerülő feltételezést, amely a kép alkotóját a mellékoltárokat készítő Martino Altomonte személyében látja (A karmelita-templom oltárképének helyreállítása. Dokumentáció. Xántus János Múzeum Képző- és Iparművészeti Adattár, KA. 1567-76). 16 A freskóegyüttes programjára nézve lásd: Somogyi 1935, 85-89 és Mészáros-Nagy 1992, 2-4. 17 A mennyezeti freskók közül mindezideig a nyugati mezőben látható jelenet pontos értelmezése megoldatlan volt. A kompozíciót uraló páncélos nőalakban Somogyi Antal a Hittanítás (Somogyi 1935, 88), N. Mészáros Júlia pedig a Hit (Mészáros-Nagy 1992, 2) personifikációját ismerte fel. Valójában az Isteni Bölcsesség (Divina Sapientia) megszemélyesítője. A figura - miként egyébként az egész kompozíció - Paul Tróger freskóiról (Melk, Zwettl és Altenburg kolostori könyvtárainak mennyezetén) származik s ezeknek megfelelően értelmezendő. Tróger freskóihoz lásd Aschenbrenner-Schweighofer J965 vonatkozó részeit. 18 Őseinket Schaller sajátos módon indiánként ábrázolta, félmeztelenül, sötét bőrrel, tollas fejdíszt viselve. A jelenet szabadban játszódik, méghozzá - ugyancsak furcsa módon tengerparton: a háttérben jobbról tengeröböl nyúlik be a képtérbe, amelyen bevont vitorlájú hajók horgonyoznak. A kompozíció kiindulópontjául bizonyára egy Xavéri Szent Ferencet ábrázoló metszet szolgált: az Indiában térítő és a XVIII. században széles körben tisztelt jezsuita szentet ábrázolták ugyanis úgy a leggyakrabban, amint fekete, tollas fejdíszt viselő bennszülötteket - azaz indiánokat - keresztel, míg a háttérben hajók láthatók (Xavéri Szent Ferenc a tengeri utazás védőszentje is: Bálint 1977

1.13). A metszetelőképek használata általános volt a kor művészeti gyakorlatában, amely különösen akkor nyújthatott nagy segítséget, ha korábban nem ábrázolt témát kellett megjeleníteni. Schaller - vagy a programadó Sajghó főapát - kézenfekvő módon, a téma azonosságát szem előtt tartva választotta ki a mintát, amelyet azután kissé mechanikusan alkalmaztak. Az eredeti egyes ikonográfiái elemei, mint amilyenek a tengeröbölben ringó hajók, ugyanis elvesztették jelentésüket és tartalmilag oda nem illő, zavaró motívummá váltak. 19 A baldachinos trónusán alvó pápa az angyallal és az eléje helyezett koronázási jelvényekkel szerfelett hasonló megoldásban látható egy nagyméretű olajképen, amelyet ma a pannonhalmi monostorban őriznek. A festmény a főpapi díszbe öltöztetett Asztrik apát egészalakos képmása; balra a háttérben látható az álom-jelenet, jobbra a magyar ruhás küldöttség szintén Asztrik vezetésével. A XVII. század végére datált kép megoldásait 184