Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: Szent István barokk képkultusza Győrött

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. tömjénfüstből bontakozik ki s kíséretüket csupán egyetlen puttó alkotja. István király tekintetét az égi jelenésre emelve áll az oltár előtt, jobbját az apród tartotta koronán nyugtatja, míg baljával az országalmát kínálja fel a Szűzanyának és Gyermekének. A barokk hagyománytól eltérően mente és dolmány helyett vértezetet visel. 11.2. A kegyoltár A székesegyházban található további koronafelajánlás-jelenetekben új képelemek beiktatásával a hagyományos Patrona Hungáriáé gondolatkör lokális, csak Győrre érvényes jelentéstartalmakkal bővült. Két típusát különböztethetjük meg ezeknek: az egyikben a kialakult ikonográfiái séma egyik eleme, a Mária és a kis Jézus alkotta csoport kapott kötött formát a helyben tisztelt kegykép révén; a másik esetben a Szent István alapította győri püspökségre utaló templomépülettel bővült a kompozíció. E megoldások alkalmazását különböző meggondolások motiválhatták. Általuk Szent István kultusza helyi színezetet nyert s így közvetlenebb módon épülhetett be a győri polgárság devóciójába. Más oldalról a Szent István királyra való hivatkozás nagyobb tekintélyt kölcsönzött mind a Mária-kegykép lokális eredetű kultuszának, mind pedig a püspökségnek. Gróf Zichy Ferenc püspök 1767-ben - még a nagyszabású átalakítási munkálatokat megelőzően - állítatta fel székesegyháza északi mellékhajójában a Szűz Mária-kegyoltárt, amelyen Szent István király szoborba faragott, különálló posztamensre állított alakja az építmény középpontját alkotó csodás Szűz Mária kép előtt térdepelve ajánlja fel koronáját s ezzel országát. Szemben vele Szent László király térdel: ő pajzsra helyezett, rózsafüzérrel körbefont szablyáját nyújtja a Szűzanya felé. Valódi barokk theatrum sacrum jött így létre: az egykorvolt események életképszerűen megelevenedve áttörik a múlt és a jelen, az imaginárius és a valóságos tér határait, hogy a XVIII. századi szemlélő is részesévé válhasson a cselekménynek. Ebben a transzcendens térben a kegyoltár a különböző idősíkok metszéspontjában állva egyszerre a Szent István-i - és Szent László-i felajánlás helye és az erre emlékező, azt megidéző 700 évvel később emelt monumentum, amely egyben a csodás Mária-kép foglalata is. A kompozíció ezen a ponton eltér a felajánlás-jelenetek hagyományos megoldásától, mivel a látomásként megjelenő Szűzanyát oltárra helyezett csodás hírű festett képmása helyettesíti, amely épp a korábban véghezvitt csodák révén biztosírja Mária valós jelenlétét. 173