Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: Szent István barokk képkultusza Győrött

TANULMÁNYOK ARRARONA 38. 2001). ruhába öltöztetett apród tartja. Előtte pogány magyarok térdepelnek, akik alázatosan fogadják kezeiből a keresztségét . A boltozat középső medalionjában a három isteni erény, a Hit, Remény és Szeretet (Fides, Spes, Caritas) valamint a sarkalatos erények egyike, az Erő (Fortitudo) perszonifikációja kapott helyet: a kompozíció csúcsát a keresztet magasba emelő és kelyhet tartó Hit alkotja. A hozzá kapcsolódó, Szilveszter pápa álmát bemutató történeti jelenetben ez utóbbi, minden erények közül a legfontosabb, a Hit arat csodás diadalt. A Hartvik-legenda tudósít arról, hogy István király Asztrik bencés apát vezetésével követeket menesztett Rómába, a pápához, hogy koronát kérjen maga számára. Az érkezésük előtti napon Szilveszter pápa álmot látott, amelyben az Úr angyala tudatta vele, hogy a lengyelek fejedelme számára már korábban elkészített koronát másnap ismeretlen országból érkező követeknek kell adnia. Schaller freskója ezt a csodálatos álmot mutatja be: a szentatya baldachinos trónjának karfájára támaszkodva alszik s eközben egy, az égből aláereszkedő angyal közvetíti felé az Úr akaratát. A pápai trón előtt egy asztalkán már ott állnak előkészítve a koronázási jelvények, a korona, az országalma, a jogar, a kard és az apostoli küldetésre utaló kettős kereszt. A háttérben jobbra a Pantheon timpanonos, kupolás épülete magasodik, mintegy a helyszínt jelezve. Portikuszos homlokzata felől közelednek Asztrik vezetésével a magyar ruhás követek . A nyugati boltmezőbe a tudatlanság felett győzedelmeskedő Isteni Bölcsesség (Divina Sapientia) allegorikus ábrázolása került: a hozzá kapcsolódó, a nyugati fal lunettáját ékesítő jelenetben István keresztény hite diadalmaskodik és nyeri el jutalmát az Asztrik apát által a pápától elhozott királyi jelvényekben. A történés színtere a szabad természet: a pódiumra állított és vörös baldachin kiemelte oroszlánlábas trónszéken ül a fiatalemberként megjelenő fejedelem páncélos alakja. Körülötte dolmányba-mentébe öltözött magyar előkelők és udvarának apródjai. A trón emelvénye előtt Asztrik apát ereszkedik fél térdre, átnyújtva Istvánnak a párnára helyezett uralkodói insigniákat, a koronát, az országalmát és a jogart; háta mögött egy vörös dolmányos, zöld mentés alak a hosszú rúdra helyezett kettős keresztet tartja . A négy, magyar történeti falkép közül három közvetlen módon a keresztény magyar királyság megalapításához, a bencések abban játszott szerepéhez kapcsolódik. A negyedik jelenet szintén Szent István korabeli történést mond el, ám Szent Mór legendája már nem az államszervezésben aktív szerepet vállaló szerzetet mutatja be, hanem egy szent életű tagján keresztül a Szent Márton-hegyi kolostor lelkiségét. A programnak megfelelően a kompozíciók főszereplői mindig a bencések: a pogány 167