Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: Szent István barokk képkultusza Győrött

TANULMÁNYOK ARRABONA 38.2000. Kollonich Lipót püspök a város főterén azt a Mária-oszlopot, amelynek figurális programjában Szent István király is helyet kapott. A műfajnak megfelelően az oszlop tetejére a győzedelmes Immaculata szobra került, míg a talapzatot különböző szentek domborművű alakjai díszítették, a mellvédjén pedig négy szent szobrát helyezték el, közöttük Szent István királyét. Az utóbbit magyar ruhájáról és a vágásos-kettőskeresztes címerrel ékes pajzsról lehet felismerni, amelyre jobbjával támaszkodik; baljában mára már elveszett jogarát tartotta. Szakállas fejét pántos korona ékesíti. A közép-európai Mária-oszlop - mint azt első, a protestánsok felett aratott fehérhegyi diadal után emelt példája is bizonyítja (München, 1635) - eredetét tekintve apologetikus jellegű győzelmi emlékmű, amely a fegyverek kivívta politikai győzelmet a katolikus hit diadalaként ünnepelte. A Habsburg-birodalomban az 1647-ben felállított bécsi volt az első, amelyet a svédek támadásakor tett fogadalma beváltásaként emeltetett II. Ferdinánd az Am Hof-templom előtt; ugyanekkor a császár-király birodalma patrónájává is választotta a Szeplőtelen Szüzet. Nyomában számos Immaculata-szobor született - elsősorban a jezsuiták tevékenységének köszönhetően -, amelyek egyszerre hirdették a megújhodott katolicizmus diadalát és szolgálták a dinasztikus propagandát. Magyarországon az udvari indíttatású kultusz összekapcsolódott a Patrona Hungáriáé gondolatkörével: a nagyobbrészt a XVIII. században emelt emlékműveken a közkeletű segítőszentek mellett gyakorta feltűnnek a magyar szent királyok, így Szent István is (Bálint 1977 I. 59). Bár ezekben az esetekben nincs szó a koronafelajánlás dramatizált megjelenítéséről, az egymás mellé rendelt izolált figurák képesek felidézni az előzetes ismeretekkel rendelkező néző tudatában a Regnum Marianum koncepcióját . Nincs ez másként a győri Mária-oszlopon - a műfaj egyik legkorábbi magyarországi példáján - sem, ám a későbbiekkel szemben, amelyek a megváltozott körülmények közepette elveszítették törökellenes élüket, a győri Mária-oszlop konkrétan utal a "hostis naturalis" felett aratott diadalra, mégha művészeten kívüli eszköz, a dedikációs felirat révén teszi is ezt. Ezen túlmenően ugyancsak a konkrét történeti helyzetre tett utalást sejthetünk abban, hogy a mellvéd figurái között Szent István együtt szerepel Babenberg Szent Lipót osztrák őrgróffal. Ez utóbbi hermelinpalástos alakját az Erzherzogshut és a Babenberg-címeres pajzs azonosítja. Szent Lipót Ausztria védőszentjeként hasonló szerepet játszott, mint Magyarországon Szent István. Ráadásul ebben az időben, a XVII. század végén a Habsburg-birodalom aktuális uralkodója, I. Lipót is szent elődje nevét viselte. Kollonich Lipót püspök pályafutása során - előbb bécsújhelyi püspökként majd esztergomi érsekként - folyamatosan szorgalmazta 160