Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: Szent István barokk képkultusza Győrött

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. a nem nemes lakosoknak alig több mint fele, pontosabban 50,5% volt katolikus (Tomaj 1943, 89) . Az egyház térnyerésének jelképes betetőzéseként gróf Zichy Ferenc püspöknek 1745-ben sikerült a püspöki rezidenciát is teljes egészében visszaszereznie majd a székesegyházzal egyetemben neves művészek közreműködésével megújítania. A gazdag és sokszínű hitéletnek azonban a század utolsó évtizedeiben vége szakadt: 1773-ban a jezsuita-, 1786-ban a ferences- és a kamillánus rendet oszlatták fel, egyben II. József a közösségi vallásgyakorlás számos formáját (körmenetek többsége, vallásos testvérületek) is betiltotta. 2. A jezsuita templom Magyar szentek oltára Győr katolikus közösségének XVII-XVIII. századi devociójában fontos szerepet játszott a nemzeti identitástudatot megjelenítő magyar szentek s ezen belül Szent István király tisztelete . E helyütt nincs mód a kultusz minden formájának bemutatására, annak csupán egy szeletét, a képi ábrázolásokban megnyilvánuló tisztelet emlékeit vesszük sorra. Az alábbiakban az ikonográfiái szempontú csoportosítással szemben kronológiai sorrendben tárgyaljuk az egyes emlékeket illetve a különböző típusokból álló, de összetartozó emlékcsoportokat. Ez kedvezőbb lehetőséget teremt a művek tartalmi elemzése számára, illetve annak bemutatására, hogy milyen megrendelői szándékok vezettek az egyes ikonográfiái típusok kiválasztásához s alkalmazásához valamint újak konstruálásához. A korszakunkból fennmaradt legkorábbi Szent István ábrázolás 1642ből származik és a jezsuiták egykori templomában, a Magyar szentek oltárán látható. Felállításának körülményeit, az e mögött munkáló célokat és az oltár összetett programját Gala vies Géza dolgozta fel egy tanulmányában, amelyet az alábbiakban mi is követni fogunk (Galavics 1973). A Jézus Társaság 1626-ban telepedett meg - Nagyszombat és Kassa után -Győrött, felismerve katonai, gazdasági és kulturális jelentőségét. A város egyszerre volt a végvárrendszer kulcsa és az Észak-Dunántúlt magába foglaló végvidéki főkapitányság székhelye, valamint Győr vármegye központja. A jezsuiták bízvást remélhették, hogy itteni tevékenységük a központ kisugárzó ereje révén a tágabb környékre is kihatással lesz. Letelepedésük azonban nem ment könnyen, annak ellenére, hogy a bécsi udvar és helyi képviselője, a várkapitány, valamint az esztergomi érsekek s a város püspökei, Dallos Miklós majd Draskovich (I.) György pártfogolták őket. Sajátos módon épp a katolikus egyház egyik helyi intézménye, a káptalan támasztott minduntalan nehézségeket. Tagjai bizalmatlanul 157