Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Bánhegyi Miksa: Szent István alakja egyházi szövegekben

TANULMÁNYOK ARRABONA 38.2000. jelentette meg nyomtatásban, köztük két Bécsben (1817, 1932) és egy Budán elmondott István-napi prédikációt. Giesswein Sándor (1856-1923) nagy társadalmi és politikai tevékenységet kifejtő győri egyházmegyés pap. Középiskoláit Tatán és Győrött végezte, a teológiát Budapesten tanulta. Rövid lelkészkedés után tanár lesz, majd a püspökségen dolgozik. 1897-ben kanonok, 1902-ben c. apát. Politikai pályafutása során különböző pártoknak volt tagja, illetve képviselője is, a keresztény-szocializmus elveit igyekezett érvényesíteni. Az első világháború idején antimilitarista és pacifista elveket vall. Publikációiban nyelvészeti, a biblikummal rokon területeket felölelő témákkal, a munkásosztály, a társadalom szociális kérdéseivel foglalkozik. Kováts József (1768-1848) Győr egyházmegyés pap. Lelkipásztor segédlelkész és plébános, majd győri kanonok és nagyprépost. Két vitairata és három szentbeszéde jelent meg nyomtatásban. Májer József (1785-1834) Székesfehérvári egyházmegyés pap. Tanulmányait teológiai doktorsággal zárta le. Kezdettől fogva tanított a szemináriumban filozófiát, majd egyháztörténelmet. 1828-ban kanonokká nevezték ki és a szeminárium rektora lett. Mind az egyházi, mind pedig a világi szónoklat mesterének tartották. Sok beszéde jelent meg nyomtatásban, vasárnapi homíliáit három kötetben adta ki Székesfehérvárott 18231824-ben. Somogy (Somogyi) Leopold (1748-1822) a Győri Egyházmegye papja volt. 1773-tól Győrött tanár, majd plébános Kismartonban és később Győrött. Kanonoki, majd préposti címet kapott, 1806-tól szombathelyi püspök. Ünnepi, alkalmi és halotti beszédeit adta ki, vasárnapi prédikációi két kötetben jelentek meg Győrött 1786-ban. Serédi Jusztinián (1884-1945) Deákiból származott, a pannonhalmi szent Benedek-rend tagja. Teológiai tanulmányait Rómában végezte, majd ott lett - rövid megszakítással - az egyházjogot kodifikáló bizottság tagja. A Codex Iuris Canonici megjelenése után (1917) hazajön, de 1920-tól ismét Rómában van mint főiskolai tanár, rendi ügyvivő és a magyar követség egyházjogi tanácsosa. 1927-ben nevezte ki XI. Pius pápa bíborossá, esztergomi érsekké és Magyarország herceg-prímásává. O maga szentelte püspökké is. Egyházjoggal foglalkozó műveket és beszédeket publikált, ő 145