Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Bánhegyi Miksa: Szent István alakja egyházi szövegekben

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. kedves Hazánkat". A Mária-tisztelet megvetői és csúfolói "e

7 mostani üdőkben ama kába Világosítókat" követik, viszont ő azt kéri a szent királytól: "Légyen a " Te Jobb Kezednek áldása az egész népen, és Országon". Az 1805. évi bécsi szónok, Balogh Sándor győri prépost és kanonok szokványos tematikájú szentbeszédében az uralkodóra, "II. Ferentz császárra" kéri Isten bőséges áldását, akiben "új Istvánt tisztelünk, a' ki nem elégedvén meg avval, hogy maga a' keresztyén katolika hitnek gyümöltseivel bővelkedik, az alatta valóira is kiterjeszti gondoskodását, és ugyan azért a' világosodásnak nevével ditsekedő, de valóban a' pogányságnál is gonoszabb, utálatosabb és veszedelmesebb hitetlenségeknek ki irtása végett bölts rendeléseket tesz, a' Püspökségeknek számát öregbíti, vissza adja a szerzeteseknek a' Klastromokat, hogy azokban, mint hajdan sz. István idejében a' Királyért és Országért könyörögjenek, és mivelhogy a' tudomány jó erkölts nélkül az Országokat veszedelembe szokta ejteni, reájok bízta az Ifjúságnak nevelését, és tanítását." Feltinger István, "Mihályi mező Városnak Plébánosa" 1817-ben kapott meghívást Bécsbe. Beszédében már István " Karakterét" igyekszik megrajzolni, alakjában "a tizen egyedik századnak nagy Férfiát festeni". Ebben a beszédben is megtaláljuk a kor negatív rajzát: "Mi sirassuk mostani zabolátlan szabadságát századinknak, melly a' testi böltselkedésnek, és Philosophiának színlett neve alatt (mellyet meg betstelenít, és fertőztet) a' póltzra ült." De az akkori uralkodónak a vallás érdekében tett intézkedéseit is dicsérőleg említi: ".. .tellyes erőben és Lélekben tisztogattya tsemetéidet és öntözgeti, tsorbulást szenvedett Egyházi épületeidet, és szolgáidat épségben helyre állítván a' Religiót gyarapítya és erősiti." Kováts József győri kanonok 1826-os prédikációjában azt fejtegeti, hogy "Szent István ditsőségessé tette Királyi méltóságát apostoli buzgóságával, és viszszontag apostoli buzgóságát Királyi méltóságával." A "szent Religio" az alapja a tudományoknak, a gazdasági élet föllendülésének éppúgy, mint a belső és külső békességnek. " Fossza tokmeg tsak az embert ezen szent tanításoktól: hirdessétek némelly hitetlenek után, hogy mind ezek tsak a' tudatlanságnak szüleménnyei, ' s azonnal fel forgattátok az egész polgári társaságnak alkotmányát, kivetettétek sarkaiból a' polgári bátorságot". Végül egy nagyon késői bécsi szentbeszéddel zárjuk ezt a fejezetet: a közismert Giesswein Sándor prédikációjával. "A kereszténység a magyar állam alapja és támasza", így foglalja össze ő maga a mondandóját, s "Isten azért helyezte ide (a magyar népet) arra a nehéz pontra, ahol van, hogy 138