Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - László Csaba: A győri Püspökvár építéstörténetének vázlata

TANULMÁNYOK Jegyzetek: 1 A város római kori történetének összefoglalása Gerevich 1989. 9-22. továbbá Szőnyi 199., az addigi irodalommal 2 A középkorra vonatkozó ismert adatok, források értékelése és a szakirodalom számbavétele: Gecsényi 1983. 29-44. A székesegyháztól délre, az ispánsági vár területén végzett ásatásokra: Szőnyi-Tomka 1979. 44-46., Szőke-Szőnyi-Tomka 1976.107-113.,Tomka 1976. 404-408., Tomka 1987.148151., Tomka 1996. 424. és Tomka 2000. 3-9. A székesegyházban és környezetében utoljára 1969-ben végeztek feltárásokat. Az egyetlen megjelent összefoglalás: Kozák-Uzsoki 1970.111-164. A Káptalandomb területén 1982-ben került sor burkolatcserére. A munkálatokat semmiféle régészeti tevékenység, ásatás nem előzte meg. Mintegy fél métert szedtek le a domb akkori felszínéből, hogy a vastag betonaljzatot és a nagykockakő burkolatot kialakíthassák. A munkák során került elő a székesegyház déli oldalán egy kváderkövekből épített, észak felé nyíló kapuval rendelkező kis félköríves szentélyű román templom. A Kozák Károly vezette ásatásról, a templom korábbi periódusairól sajnos csak a Régészeti Füzetek rövid beszámolói tudósítanak. Ugyanekkor került elő egy, a székesegyház déli - mai formájában 20. század eleji - apszisánál korábbi félköríves szentélyvégződés. Az előkerült apszis egyértelműen korábbi a 13. századi székesegyháznál. Csatlakozó hajóját a templombelsőben lehetne feltárni. A cca. 6 méter átmérőjű szentélyfej korát a millennium hevületében könnyen Szent István-korinak tekinthetnénk - ha lenne bizonyítékunk. 3 A 16. században megkezdett erődítési munkák befejeztekor a fallal körbevett város területének mintegy másfélszeresét foglalták el a külső védőművek, gátak. Utóbbi területek, noha a középkori külvárosoknak feleltek meg, régészetileg teljességei értéktelennek minősíthetők. 4 Az elmúlt évtizedekben végzett ásatások, falkutatások összefoglalása: Lővei 1991. 5-22. 5 Az államalapítás-kori ispánsági vár kővárrá történő átépítésének idejére sem régészeti, sem történeti adat nincs. A győri vár első említése 1176. "castrum" (Győrffy 11.590.). A helytörténeti irodalomban általánosan elterjedt, hogy az 1440-es években épült a tornyos várfal. Régészeti bizonyíték emellett sem szól. A város palánkjára ld. Tomka 1978. 49-50. A déli határt adó árok helye a városalaprajzban in. Kristó 1994. 243. 6 A Püspökvár felújítását 1980-ban kezdték meg. Első lépésként került sor a torony és a Dóczy-kápolna külső restaurációjára. A falkutatást Dávid Ferenc, Gergelyffy András, Lővei Pál, Lukács Zsuzsa és Mentényi Klára végezték. Ezúton is köszönöm, hogy eredményeik publikálásához hozzájárultak. A kapualj, a kápolna, valamint az előttük lévő területen 1982-ben volt módunk ásni. A következő esztendőkben folytatódó homlokzati felújításokat Dávid Ferenccel közösen felügyeltük. Hosszabb szünet után -1999 tavaszán - folytatódtak a felújítások, immáron a Káptalandomb 5. sz. házban, amely a püspöki palota keleti belső udvarát, az ún. zwingert határolta. A felújításokba - a műemléki hivatal szervezetéből adódóan - csak jelentős késéssel tudtunk bekapcsolódni. Tevékenységünk tűzoltásra, tudományosabban kifejezve leletmentésre korlátozódott. 7 ld. Villányi 1882, Borbiró 1956 (gazdag bibliográfiával), Kozák 1961.33-56., Kozák-Uzsoki 1962. 53-69., Jenei-Koppány 1964., Kozák 1967. 67-86. et alii Külön nehézséget jelent a lakottságon túl, hogy a palotának máig nincs pontos, geodéziailag hiteles felmérése. Pfannl Jenő 1937-es felmérése katonásan merőleges és párhuzamos vonalakkal készült. Hasonlóképpen nem vethetők össze a Kozák féle tanulmányokhoz Varga István által készített felmérések az emeleti szintekkel. A VÁTI 1969-ben készült vezérszintfelmérésének már léptékéből adódik építészettörténeti elemzéshez való fel106