Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - László Csaba: A győri Püspökvár építéstörténetének vázlata

TANULMÁNYOK ARRARONA 38.2000. falkutatás hiányában nem tudjuk elkülöníteni - lényegében változatlan maradt a Püspökvár tömege. A század derekától a győri püspökök kiszorultak palotájukból, azt teljes egészében a katonaság foglalta el. Attól kezdve a püspökök vagy más városban tartózkodtak, vagy az egykori tiszttartó házban laktak, a székesegyháztól délkeletre. A palota déli szárnyának meghosszabbítására a 17. század első harmadában került sor, 40 öl hosszban háromszintes, további 80 öl hosszban 49 pedig földszintes, egy traktusú épület formájában. A boltozott földszint, az udvar felé széles kapukkal megnyitva, istállóként vagy tárházként működött. A 17. század közepén elővédműveket, sáncerődöket építettek a várfalak elé. Ma még nem tudjuk ezen építkezések változtattak-e valamit a Püspökvár korábbi képén. Az 1683-ban Bécs ellen vonuló török seregek meg sem kísérelték elfoglalni a korszak legkorszerűbben erődített városát. A vár a török kiűzése után, a század végére elvesztette hadászati jelentőségét. A 18. század derekán váltotta vissza Zichy Ferenc püspök elődeinek palotáját a katonaságtól. Az 1743-tól negyven esztendőn át tevékenykedő főpap építő tevékenységének levéltári feldolgozására még nem került sor. így a továbbiakban is csupán a falvizsgálatok megfigyeléseire hivatkozhatunk, noha a több helyről előkerült bélyeges téglák tanúsága szerint a püspök szinte egész élete folyamán építkezett, természetesen a székesegyházon és egyházmegyéje számtalan épületén is. A palota kisméretű 16. századi ablakait felszámolták, kőkeretes, szalagtagos ablakokat készítettek, esetenként új nyílást törve a falba. Az északi szárny második emeletén alakították ki a reprezentatív tereket, szalonokat, nagyebédlőt. A kapualjtól délre építették meg az első barokk lépcsőt, amelyet 1750 után elbontva készült el a ma látható, második emeletig vezető szobrokkal díszes lépcsőház. A kaputoronyra újabb szintet emeltek, azonban az 1763-as földrengésben a torony annyira megsérült, hogy a későgótikus főpárkány magasságáig mindent vissza kellett bontaniuk. Az újjáépítésre - a bélyeges téglák tanúsága szerint -1768-70. táján került sor. A volutákkal megtámasztott timpanonos osztópárkányról épülő torony udvar felőli timpanonjába helyezték el Zichy püspök fertőrákosi kőből faragott - eredetileg festett - címerét. A törtvonalú órapárkány fölött a tornyot - amint az ábrázolásokból tudjuk - egyszerű, íves vonalú barokk sisak koronázta. A torony és a palota falait meszelés fedte, a vakablakokban megfestették a barokk ablak-szerkezeteket. Az egytraktusú déli szárny egymásba nyíló szobáinak önálló megközelítésére a palota keleti homlokzata elé, a zwingerbe, háromszintes nyitott folyosót 104