Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Pájer Imre: A rábaközi sajtó története (1889–1917)

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. szerkesztőséget és kiadóhivatalt. 1906 végén vált meg megbízatásától, helyére Somogyi Géza lépett (RK 1906. dec. 30.). Ol 908-ban távozott a városból, mivel a balatongyöröki uradalom számtisztje lett. Az új főmunkatárs, s egyben a kapuvári szerkesztőség vezetője Kürtessy Rezső, a helyi polgári iskola tanára lett (RK 1908. febr. 2.). 1905 október elejétől megszűnéséig a később bemutatandó ellenlapot, a Rábaközi Újságot szerkesztette. Egy évnél alig tovább maradt funkciójában, mivel a topolyai (Bács megye) polgári iskola igazgatójának nevezték ki (RK 1909. júl. 18.). Helyére kollégája, Eszes Dezső polgári iskolai tanár került, aki 1906-tól dolgozott Kapuváron (RK 1909. aug. 29.). A főmunkatársi megbízatása 1910. január 6-án megszűnt. Úgy tűnik továbbra is munkatársa maradt a lapnak, hisz az rendszeresen beszámolt egyleti téren elért eredményeiről: 1910-ben a kaszinó titkára (RK 1910. jan. 20.), 1911-ben a polgári kör elnöke lett (RK 1911. jan. 12.). A lap munkatársi gárdájáról keveset tudunk. 1899 októberében ezt írták: "...munkatársaink és tudósítóink száma a 40-et meghaladja" (RK 1899. okt. 1.). 1903-ból rendelkezünk egy felsorolással, amely 24 nevet tartalmaz (RK 1903. jan. 18.). Közülük 5 hivatalnok, 5 tanító illetve polgári iskolai tanár, 2 lelkész, 3 ügyvéd, 2 orvos és 7 ismeretlen foglalkozású. Megváltozott a helyzet a főállású újságírók alkalmazásával. Tudósítóként is egyre inkább fizetett munkatársakat alkalmaznak. 1913 közepén már azt olvashatjuk, hogy a Rábaközi Közlöny "...rendes, szerződtetett munkatársakat tart. Havi fizetéssel. Ezenkívül posta- és telefondíjat is fizet" (RK 1913. máj. 29.). Még a "külsősöknek" is fizettek. íme ebből az időből egy szerkesztői üzenet: "...a cikket minden bizonnyal közölni és honorálni is fogjuk..." (RK 1913. júl. 24.). 7. 2. A lap előállítása A Rábaközi Közlönyt fennállásának legnagyobb részében a Csornai Hírlapnál már bemutatott Csornai Nyomda Vállalat állította elő. 1903. január 18-tól 1904 végéig a már szintén bemutatott Buxbaum József tulajdonát képező kapuvári nyomdában készült, amelyről 1905 őszén már azt írta a Rábaközi Közlöny, hogy primitív és ósdi felszereltségű (RK 1905. nov. 5.). Nyomdai téren a nagy változás a Rábaközi Nyomda és Lapkiadó Vállalat megalakulásával, 1914-ben következett be. "...a fenti törvényszékileg bejegyzett cég alatt a legújabb és legmodernebb betűanyaggal, a legtökéletesebb gyorssajtókkal, stereotypiával és segédgépekkel dúsan felszerelt könyvnyomdát nyitottunk.... Az új nyomdavállalat termelőképességéről tanúságot nyújt az, hogy a mai lapszámunkat 5.000 példányban nyomtattuk ki. Alig néhány óra alatt" (RK 1914. ápr. 2.). 7.3. A lap mint vállalkozás A Rábaközi Közlöny az első olyan rábaközi lap, melynek köznapi példányszámáról adatokkal rendelkezünk: "Lapunk 600 példányban jelenik meg ...a mi lapunk két járás területén csak anyagi áldozatok árán tartható fel... A csornai és kapuvári járás lakóinak száma mintegy 70.000 lelket tesz ki, a mostani szerény és szegényes állapotban minden 10.000 közül (sic!) csak 8 akad olyan a ki a hetilapot járatja. Milyen elenyésző csekély, de egyúttal mennyire fokozható is e szám!" (RK 1899. okt. 1.). Az ellenlap indítását követően az alábbiakat írta az újság: "...a 249