Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Tanulmányok – Közelmények - Szőnyi Eszter: Római kori útadatok Győr megyében

TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK ARRABONA 37.1999. alakították ki, amely jelenleg is szilárd útburkolatot alkot. A burkolat alatt kavicsés homoktöltés képezte az alapozást. Az út felszínébe vágódva keréknyomokat találtunk. Az út megújítására nem annak állapota miatt volt elsősorban szükség. Az utca két oldalán álló épületek omladékát pusztulásuk után nem távolították el, csak helyben elplanírozták. így ez idővel jelentős telekszint emelkedést eredményezett, amelyet az út szintjének megemelésével lehetett csak korrigálni. A kis szondában az út illetve utak datálására felhasználható leletanyagot sajnos nem találtunk, annyi bizonyos, hogy a IV. századi kő-tégla építkezési periódushoz már a megemelt útszint tartozott. Ez utóbbi út alapozása szintén homok és kavics, járószintjét a szántás megrongálta, csak kavicsos sáv alakjában maradt fenn (Szőnyi, 1992. a, 37). Dr. Mészáros László állatorvos, akit Mursella ill. az itt futó birodalmi út vonala már régen foglalkoztat, saját költségén készített légifotókat bocsátott rendelkezésünkre. Ezek egyikén (7. á.) nemcsak az út vonala, de az 1975-89 között feltárt, majd visszatemetett ásatási terület, valamint a város egyéb, még fel nem tárt épületei is jól láthatók. Sajnos a Rába töltés építése, és a korábbi folyószabályozások miatt, az út a bal parton már nem követhető. A Savaria felé vezető út további szakaszát jelezheti az a Rábaszentandrás és Sobor között talált mérföldkő, amely 1979-ben a fenti országúttól E-ra került elő. Feliratából mindössze a mérföld olvasható (MP XLVII), ez a távolság megfelel a lelőhelytől Savariáig terjedő útszakasznak, így feltételezhetjük, hogy a kő állítási helyéhez közel került elő. Mivel a földművelést akadályozta, egy kiszáradt csordakútba lökték. A terepen a felszínen 1979-ben az út kiemelkedés formájában még megfigyelhető volt, Szőke Béla Miklós vázlatos rajzot is készített róla. (X.J.M. RA. 28-79) (8. á.) A Brigetio-Savaria úton ill. annak Arrabona-Brigetio szakaszán előkerült mérföldkövek az É-i részen Brigetiótól mérték a távolságot. A Győr belvárosában előkerült darabon XXX MP, a három olvasható ménfőcsanakin A BRigetione XXXIIII MP szerepel. A Rába bal partján Sobornál előkerült példányon a XLVII MP a Savariatól számított távolság. Kézenfekvő a feltételezés, hogy az úton Mursella ill. a városnál lévő folyami átkelőhely lehetett a "szakaszhatár". A Brigetio-Savaria út tehát Arrabonáig a limes úttal azonos, feltételezésünk szerint a castellumtól D-re válik le attól és halad DNy-i irányba. A jelenlegi Győr megye határáig eddig négy biztos pontját ismerjük (4. á.). Terepbejárási megfigyelések alapján feltételezzük, hogy Ménfőcsanak-Gyirmót között elhaladva Koroncótól Mórichidáig a téti Ürgehegy és Ferencháza-puszta között elhaladva a mórichidai Kőhidi dűlőnél lépte át a Marcalt, majd eddigi vonalát megtörve Mursellánál Ny-K-i irányban kelt át a Rábán. Innen ismét DNy-i irányban haladt Sobor, majd Kemenesszentpéter felé. 87